Üresen állnak a kötelezően épített parkolók

A fővárosban
minden lakóépülethez annyi autóbeállót kell építeni, ahány lakás van
az épületben. Miután a vevők fizetőképessége korlátos, sok házban
eladatlanul állnak a teremgarázsokban az autóbeállók – derül ki az
Otthon Centrum elemzéséből.

A helyzet alapja a fővárosi építési keretszabályozás előírása,
miszerint minden beruházás keretében legalább a lakásszámmal
megegyező számú garázshelynek kell megépülnie. A budapesti szintű
előírást a kerületek viszont saját hatáskörükben módosíthatják úgy,
hogy pénzbeli megváltást is kérhetnek a garázsszám bizonyos
arányában. A megváltás összege változó, néhány százezer forinttól
kétmillió fölé is emelkedhet. (Az így befolyt pénzt az önkormányzat
csak parkolók építésére fordíthatja.)

Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a sűrűn beépített
belvárosi részeken és a kertvárosokban legkönnyebb eladni a
parkolóhelyeket. A közbülső területeken viszont az olcsó lakásoknál
az ár negyedét (szélsőséges esetben akár a harmadát) is elérheti a
garázs ára. Ilyen esetben érthető, ha – a vélhetően amúgy is
kispénzű – vásárló semmiképpen nem hajlandó ezt a pluszt kifizetni.
Az értékesítési nehézségek miatt előfordulhat, hogy a fejlesztő
profitja az eladatlan garázsokban áll. Nem kedvez az értékesítésnek
az sem, hogy a garázsok után 10 százalék illetéket kell fizetni.

Abban az esetben, ha kötelező a garázs megvásárlása, a vevők ezt
a beruházónak fizetett megváltással helyettesíthetik. Ez a garázs
árának 20-25 százalékával egyenértékű díj, amely azonban beszámít a
garázs árába, ha a lakás átadásáig mégis megveszi azt a vevő. A
beruházó indíthat olyan akciót is, hogy az a lakásvásárló, aki hoz
még egy vevőt, az ingyen beállót kap. Ahol alapból kötelező garázst
vásárolni a lakáshoz, ám a potenciális vásárlóréteg nagy részének
nincs is autója, ott például a garzonlakások vevői ez alól
mentességet kaphatnak. Azoknál a projekteknél, ahol kevés garázs
eladásával lehet számolni, már építési költségen árulják a helyeket.
Így akár (természetesen alku lehetősége nélkül) másfél millió
forintért is hozzá lehet jutni a 13-15 négyzetméteres teremgarázsi
beállóhoz.

Garázsok és kocsibeállók többféle kivitelezésben épülhetnek.
Kertvárosokban jó lehetőség adódik felszíni beállók kialakítására,
ezek ára 400 ezer és 1,2 millió forint között változhat. Teremgarázs
pinceszinten, vagy a földszinti részen kerülhet kialakításra. Az
építési költség természetesen az első esetben jóval magasabb.
Belvárosi területeken, ahol nincs egyéb parkolási lehetőség, ott
akár 5 millió forintot is elkérhetnek egy ilyen parkolóhelyért.
Ebben a két esetben (felszíni beálló és teremgarázs) a parkolók
tulajdonosa a társasház marad, a vevő a pénzéért csak használati
jogot kap. Fallal szeparált garázsoknál azonban – melyek sorházi
projektekhez épülnek jellemzően – a garázshely külön albetétet
képez, így a 3 millió forinttól kezdődő árért tulajdonjoghoz jut a
vevő.

Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalatai alapján, a
tömegpiacon (például a VIII., IX., XIII. kerületi társasházaknál)
általában 20-30 százalékban kelnek el a garázshelyek. A legjobb
helyeken pedig 70 százalékig mehet el az értékesítés az épület
átadásáig. Nem példa nélküli azonban az sem, hogy városközponti
részeken (ahol az elégtelen biztonságos parkolóhely miatt amúgy is
jó befektetés a garázshelyek vásárlása) az előírtnál több helyet
építtet a beruházó, s a fennmaradó helyeket nem a házban lakó
vevőknek adja el.