Még soha sem épült ennyi bevásárlóközpont a világon

A globális bevásárlóközpont-fejlesztések rohamtempóban folytatódnak. A bővülő középosztály és a kereskedők terjeszkedése példa nélkül álló építkezésekhez és új központok nyitásához vezet, főleg a feltörekvő piacokon. – derül ki a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb kutatási adataiból.

A CBRE felmérésében a világ 180 legjelentősebb városában folyó bevásárlóközpont-fejlesztések szerepelnek, így a sorrend a 2011-es év befejezett fejlesztései és a jelenleg folyó építkezések alapján alakult ki. A jelentés szerint a jelenlegi fejlesztések nagy volumenűek és elérik a 29,6 millió négyzetmétert, ami a franciaországi, az egyesült királysági és a németországi bevásárlóközpontok összesített területével egyenlő. Mindemellett 7,8 millió négyzetméternyi területet adtak át 2011-ben.

A fejlesztők a feltörekvő országokban, pl. Kínában, Törökországban és Indiában sokkal aktívabbak, mint az érett nyugat-európai vagy amerikai piacokon. A növekvő kínai, török és indiai középosztály bővülő kereslete fellendítette a fejlesztéseket, míg Nyugat-Európa és Amerika kereskedőit a helyi piac arra kényszeríti, hogy a határokon átlépve bővítsék üzleteiket. 2011-ben a vizsgált piacok 35 százalékában (63 városban) nyíltak új bevásárlóközpontok, közülük 50 a feltörekvő gazdaságokban. Ezzel szemben Nyugat-Európában csak öt városban adtak át új plázát. A bevásárlóközpont-fejlesztésekben a kínai városok dominálnak: az épülő központok fele Kínában található, míg Ázsia összesen 70 százalékos részesedéssel bír. Kínán kívül a legaktívabb város Abu-Dhabi, Hanoi, Kuala Lumpur, Új-Delhi és Sao Paolo – öt város három régióban.

Latin-Amerikában Brazília vezeti a fejlesztések listáját, de épülnek bevásárlóközpontok Mexikóban, Argentínában és Panamában is. Afrikában csak a Dél-Afrikai Köztársaságban van fejlett bevásárlóközpont-piac, ám Afrika is változóban van, mivel új ingatlanok épülnek Marokkóban (Casablancában és Rabatban).

Európában a fejlesztések főleg Törökországra és Oroszországra koncentrálódnak, ahol Isztambul és Szentpétervár a legaktívabb piac, de Moszkva, Almati és Nyizsnyij Novgorod, Ankara és Szamara szintén szerepel az első 50 városban. Vannak fejlesztés alatt álló területek az érett piacokon is, mint például Brüsszelben, ahol a régóta fennálló szigorú építési engedélyeztetés miatt kicsi a kínálat, illetve Párizsban, ahol két új központ is épül, lassan betöltve a kevés megmaradt kiskereskedelmi „fehér foltot” a francia fővárosban. A túl sok terület az egyik oka annak, hogy a fejlesztési aktivitás alacsony Nyugat-Európában, ennek ellenére számos piacon hiány van minőségi ingatlanból. A terület, típus és elhelyezkedés szerint a kereskedők által modernnek tartott területből kicsi a kínálat, ezért a jövőbeni fejlesztési célok között továbbra is jelen lesz a jelenlegi – akár a főutcákon, akár a bevásárlóközpontokban található – területek átépítése. Új központok építése a gazdasági helyzet javulásával várható.

Az Egyesült Államokban a felújítás és a bővítés évek óta felülmúlja az új ingatlanok fejlesztését. A kereskedők és a boltosok egyre inkább a legnagyobb és legjobb bevásárlóközpontokba igyekeznek, így csak a legjobb 150 központ vonz új befektetőket. A befektetések fele a bevásárlóközpontok legjobb 10 százalékába irányul. Más érett piacokhoz hasonlóan a fejlesztési aktivitás az amerikai piacon is a gazdasági fellendüléssel emelkedhet, de várhatóan nem a válság előtti szintekre.