Megtérül az üzemeltetési átvilágítás
Éves szinten milliókat spórolhatnak a fűtési, illetve hűtési rendszerek korszerűsítésével, az elektromos világítási rendszerek automatizálásával, vagy a karbantartási és szolgáltatási szerződések módosításával a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai. Az Óbuda Group szakértői szerint egy év alatt a nyílászárócserével és homlokzat felújítással a fűtési energia 25-40 százaléka megtakarítható a korszerű hőszigeteléssel nem rendelkező épületeken.
„Odafigyeléssel és jól tervezett felújításokkal, korszerűsítéssel, húsz százalékkal is csökkenthető éves szinten egy korosabb kereskedelmi ingatlan fenntartási költsége” – hangsúlyozta Pressing Csaba, az Óbuda Group üzemeltetési vezetője.
Az elmúlt években stagnálás tapasztalható a bérbeadási céllal épült ingatlanok piacán, így számottevően nem csökkent a több évtizede épült épületek aránya, valamint az ezek felújítására, energetikai korszerűsítésére fordított források is megcsappantak. Ezen ingatlanok egy része mára műszakilag elavult, üzemeltetési szempontból sok esetben energiapazarló. Az Óbuda Group szakértője szerint csupán az energiaellátás korszerűsítésével a fenntartási költségek mintegy 15-25 százaléka spórolható meg éves szinten.
Ahhoz, hogy egy régi építésű kereskedelmi ingatlan üzemeltetése ne legyen pazarló, alkalmazni kell a mai, modern technológiákat az épületben, de érdemes áttekinteni, szükség esetén újratárgyalni az évekkel korábban megkötött üzemeltetési, illetve szolgáltatási szerződéseket is.
A közismert nemzetközi épületminősítő rendszerek (BREEAM és LEED) is kiemelten kezelik az üzemelő épületek gazdaságosságának kérdését és megjelentek a kifejezetten ilyen épületekre kidolgozott minősítések is.
Néhány éven belül megtérül az átvilágítás
Egy kevésbé gazdaságosan működtethető épület felújításakor célszerű üzemeltetési szakvéleményt és elemzést készíttetni, amely pontosan feltárja az ingatlan hibáit, és megoldást nyújt a problémák megszűntetésére. Az ilyen vizsgálat kiterjed a műszaki üzemeltetésre, az őrzés-védelemre, a higiéniai szolgáltatásokra, az energiagazdálkodásra és a műszaki jellemzők átvilágítására..
Az üvegfelületek mérete, tájolása, hőtartó képessége, árnyékolás módja l közvetlenül és jelentős mértékben kihat a hűtési és fűtési energia költségekre. Az épület összes energia fogyasztásának mintegy 50%-a hűtésre és fűtésre megy el, még egy jól tervezett és jól karbantartott épületben is, míg a régi, nem modernizált épületeknél ez a 70%-ot is meghaladhatja.
Ezek a korszerűsítések jelentős beruházást igényelnek, a költségek azonban 6-7 éven belül megtérülnek. A fűtési rendszer korszerűsítésével éves szinten a korábbi fűtési költség 50-70%-ából megoldható, ami jelentős megtakarítást eredményez.
Ahol a legtöbbet lehet megtakarítani
Energiagazdálkodás
– hűtés/fűtés:az esetek többségében ajánlott a rendszerek korszerűsítése és ahol megoldható, a leválás a távhőszolgáltatásról. A két évtizednél régebbi építésű ingatlanoknál csak elvétve megoldott a hulladékhő visszanyerése és újrahasznosítása vagy az alternatív energiaforrások bevonása. A legtöbb esetben még az energia beszerzési források megversenyeztetése és a lekötött kapacitás felülvizsgálata sem része az éves gazdálkodási tervnek.
– világítás, elektromos hálózatok:automatikus fázisjavító berendezések felszerelése és megfelelő üzemeltetése, karbantartása, korszerű automatizált vezérlési technológia alkalmazása; mozgásérzékelők beszerelése a parkolóházakban, gazdasági folyosókon- mindezekkel jelentős megtakarítás érhető el… Jelentős racionalizálást eredményezhet a működő fogyasztók pontos regisztrálása, az alapos és részletes mérési rendszer kialakítása. Az átalánydíjak és az egyedi mérés hiánya kifejezetten gátja a takarékosságnak, mivel így sem a bérbeadó, sem a bérlő nem érdekelt a takarékosságban, hiszen nem látja közvetlenül annak eredményét.
– Mind az áram, mind gáz esetében érdemes megvizsgálni a szabadpiaci beszerzés lehetőségét és nagyobb beszerzési csoportokhoz csatlakozni.
Műszaki jellemzők
– karbantartási szerződések:célszerű megvizsgálni az adott szolgáltatás szükségességét, kihasználtságát; csökkenthető-e az üzemben tartott felvonók, mozgólépcsők, légkezelők, kazánegységek és egyéb nagy karbantartási igényű és energiafogyasztó berendezések száma. Újnak számító épületeknél sem ritka, hogy a szakszerűtlenül elvégzett karbantartás néhány év után súlyos működési rendellenességeket, nem egyszer milliós károkat, vagy használhatatlanná amortizált gépészetet eredményez a magas energiaköltségek mellett.
– építészet: több lehetséges megoldás közül lehet választani, a befektetési lehetőségek függvényében
o üvegek cseréje hőszigetelő üvegre (éves szinten kb. 10-15 százalékkal csökkenthető a felhasznált fűtési energia)
o új homlokzatburkolat készítése (kb. 10-15 százalék megtakarítás)
o üvegek cseréje és új homlokzatburkolat készítése együtt (kb. 20-25 százalék megtakarítás)
o homlokzati nyílászárók komplett cseréje és új homlokzatburkolat készítése: ez a legnagyobb beavatkozással járó, legköltségesebb megoldás, de ezzel csökkenthető a ma elfogadható szintre az épület hő-vesztesége, a befektetés pedig gazdaságilag elvárható időn belül megtérül. (kb. 35-40 százalék fogyasztási megtakarítás)