Mintegy 100 milliárd forintra becsülik a kormányzati ingatlanokat

Mintegy 100
milliárd forintra becsüli a 30 fővárosi kormányzati ingatlan
összértékét a 250 millió forintnál értékesebb kormányzati ingatlanok
értékbecslésével megbízott Immo-Bill Rt. és a Reorg Rt. alkotta
konzorcium.

Barna István, az Immo-bill Rt. vezérigazgatója csütörtökön az
MTI-nek elmondta: adminisztrációs problémák miatt az előzetes
tervekkel ellentétben nem lesznek készen november végéig, de nem
sokat fognak késni. A legtöbb gondot a földhivatali nyilvántartás, a
helyrajzi és tulajdoni állapotok tisztázása okozza – tette hozzá. A
30, felmérésre kijelölt ingatlan kétharmadával már elkészültek –
ismertette.

Elmondta: a befektetők élénken figyelik a kormányzati
ingatlanokkal kapcsolatos folyamatokat, volt már olyan épület,
amelyre egy befektető a konzorcium által becsült értéknél jóval
többet ajánlott az Immo-bill Rt.-nek, amelynek azonban nem feladata
az értékesítés – idézte fel Barna István.

A műemléki védelem a vizsgált ingatlanok közül 5-6-ra
vonatkozik, a védettség nem feloldható. Funkcióváltás lehetséges, de
figyelembe kell venni, hogy például nem lehet új ablakokat
kialakítani, falakat bontani – említett példákat Barna István.

A műemléki védettség negatív és pozitív hatással is lehet az
épület piaci értékére, ez a funkciótól függ. Egy bank vagy biztosító
számára kiemelkedően reprezentatív ingatlant jelenthet, míg szálloda
esetében a korlátozások közvetetten csökkenthetik a piaci árat –
mutatott rá a vezérigazgató. Megjegyezte: a Pénzügyminisztérium
épületét éppen ezért nem is javasolják szállodának a dokumentációban.

Az épületek vagyonkezelője, azaz a megbízó Kincstári Vagyoni
Igazgatóság (KVI) számára készített, ingatlanonként 40-50 oldalas
jelentésben a konzorcium az épületek környezeti, műszaki és
összehasonlító piaci értéke alapján becsüli meg az ingatlan árát. A
megbízó azonban saját belátása szerint érvényesíti majd az ajánlott
összeget az ingatlanok értékesítésekor – jegyezte meg a
vezérigazgató.

Az értékes ingatlanok egyidejű piacradobása természetesen
lenyomná az árat, de ésszerű csoportosítással jó áron lehet
értékesíteni őket. Az ingatlanok eladása között rövid szünetet kell
tartani, így újra lehet piacot nyerni – ismertette. Hozzátette: az
értékesítési sorrend kialakításakor a keresleti tendenciát is
figyelni kell majd, de mivel a befektetők is ismerik a listát,
készülnek rá.

Elmondta: a KVI-nek készített dokumentációban leírják azt is,
hogy az ingatlant milyen célra érdemes használni, és mely befektetői
csoport érdeklődésére tarthat számot. Ez azonban nem szentírás –
fűzte hozzá.

Barna István az MTI-nek korábban elmondta: az értékelés
keretében egyebek mellett a városrendezési szabályokat, az épületek
fizikai kondícióját, a végzett felújításokat és ezeknek az ingatlan
értékére gyakorolt hatását, a parkoló-, illetve garázskialakítási
lehetőségeket vizsgálják. Emellett ismertetik a műemléki
korlátozásokat, valamint a funkciók megváltoztatásához szükséges
engedélyeket.

A Magyar Állam tulajdonában álló, és a kincstári vagyonkörbe
tartozó 50 darab (plusz/mínusz 20 százalék) bruttó 250 millió forint
feletti értékű ingatlan forgalmi értékbecslésére június végén írt ki
pályázatot a KVI.

A nyertes konzorcium ingatlanonként bruttó 633.600 forint
fajlagos áron vállalta a munkát, kivételes (listán kívüli) rendelés
esetén ingatlanonként 720.000 forintot, a műemléki érték
meghatározásához négyzetméterenként 60 forintot számít fel a
Közbeszerzési Értesítőben megjelent közlés szerint.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök júniusban jelentette be, hogy
a kormányzati takarékossági tervek között szerepel az elképzelés,
amely szerint a minisztériumok mai épületeinek eladásával egy új
modern kormányzati központ épülhetne fel. A magántőkéből felépülő új
kormányzati negyedben mintegy 160-200 ezer négyzetméteren lehet
elhelyezni a csökkenő létszámú államapparátust a jelenlegi csaknem
350 ezer négyzetméter helyett.