Az építész kiválasztása

Egy család életében az egyik legjelentősebb döntés a saját ház építése. Ilyen esetben a reális igényeket kell összevetni a lehetőségekkel, tehát nagyon fontos, hogy az építkezni vágyó még az építész megkeresése előtt tudja, milyen funkciókkal bíró házat szeretne. Valódi, időt álló értéket csak megalapozott döntésekkel lehet alkotni, szem előtt tartva az elmúlt idő hagyományait és a következő generációk igényeit.

Felkerestük Váncza László építészt, akinek munkái közel állnak a hG épített környezetről való elképzeléseihez. A Váncza Művek vezető építészét a jó tervező kiválasztásáról, és az álomház megvalósulásának feltételeiről kérdeztük. Mint megtudtuk tőle, a felépítendő házban három tényező játszik nagyon fontos szerepet, ez maga a beruházó, az építész és a kivitelező. Természetes módon érdekellentétek állhatnak a három szereplő között, de csak akkor fog az elvárásoknak megfelelő ház épülni, ha együttműködés van a felek között. Jól előkészített tervekkel és praktikus ütemezéssel minimálisra csökkenthető az építkezés kapcsán felmerült feszültség.

A körültekintő építtető nem bízza a véletlenre a tervező kiválasztását, hiszen építésszel dolgozni bizalmi kérdés. A tervezés egy termékeny párbeszéd eredménye, ám nagyon gyakran hiányzik a megbízó vizuális képzettsége (vagy másképp igényessége), ami azokhoz a sablonos, fantáziátlan épületekhez vezet, amiket országszerte láthatunk. Érdemes szakfolyóiratokban, kiadványokban és az interneten tájékozódni, megkeresve azt az építészt, akinek a stílusa leginkább egybecseng a tulajdonos elképzeléseivel. Bármennyire is műszaki alapokon nyugszik egy ház megtervezése, a jó építésznek kialakult stílusa van, tervein rajta hagyja kézjegyét. Az első személyes találkozó után érdemes papírra vetni, hogy mik a megrendelő elképzelései az álomházról, ám jó tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy amit az ember megépített, illetve amit a tervező megtervez, az csak egy a számtalan lehetőség közül. Át kell gondolni, hogy hány és mekkora helyiségekre, hozzávetőlegesen milyen elrendezésben lesz szükség. A megrendelő nettó négyzetméterben számol, míg az építész bruttó. Vagyis míg a megrendelő igénye egy 120 négyzetméteres lakótér, addig a tervező tudja, hogy ez valójában 150 négyzetméteres beépítést jelent. Ezzel azért fontos tisztában lenni, hogy a költségkalkuláció során, ne érje meglepetés az építtetőt.

A Magyar Építész Kamara honlapján lehet tájékozódni a hozzávetőleges tervezési költségekről, de az építésszel kötött szerződés mindig egyéni megállapodás alapján születik. A szerződésben a megrendelő és az építész lefektetheti, hogy milyen fázisokat, milyen minőségben, mikor kap meg az építtető. Elvileg egy ház megvalósításához elegendő az engedélyezési tervdokumentáció, amelyet az építész készít el, azonban ahhoz, hogy olyan ház épüljön meg valóban, amit az építtető tervként elfogadott, kiviteli tervet kell készíteni. Ez azért is lényeges, mert a kivitelező az engedélyezi tervdokumentáció alapján túlságosan szabad kezet kap, vagyis nem biztos, hogy az a ház valósul meg, amit az építész tervezett. A kiviteli terv pontosan tartalmazza többek között a tervezett statikai, épületszerkezeti, gépészeti, elektromos és kertészeti terveket. A kivitelezési terv tehát konkretizálja az engedélyezési tervben csak elvi szinten megjelenő elemeket, valamint segíti a kivitelezőt a pontos technológiai előírások betartásában.

Első lépésben az építész egy 1:200 arányú tanulmánytervet ad a megrendelőnek, aminek óriási jelentősége van a későbbi munkát tekintve is. Aki magas műszaki színvonalú családi házat szeretne építtetni, annak mindenre időt kell hagynia. Egy igényes terv elkészítése több hónapot is igénybe vehet, tehát, ha az építész egy-két héten belül a megrendelő elé tárja a terveket, nem árt gyanakodni. S mint ahogy a jó terv elkészítéséhez is idő kell, úgy érdemes néhány hónapot hagyni a terv befogadására. Meg kell emészteni, át kell gondolni, hogy az építésztől kapott rajz valóban megfelel-e az igényeknek, praktikusan lehet-e majd használni a házat.

Ma már szinte minden építész úgynevezett CAD programmal dolgozik, amivel három dimenziós látványtervet tud adni a megrendelőnek. Az első fázisban készített (200-as) rajzzal szemben szigorúnak kell lennie a megrendelőnek, és minden felmerült kétséget meg kell osztani a tervezővel, ugyanakkor bízni kell az építész műszaki tudásában, és el kell fogadni a ház kialakításával kapcsolatos logikus magyarázatokat. Miután a megrendelő már azt érzi, hogy ez az a ház, amit megálmodott, tovább lehet lépni és beszerezni a szükséges építési engedélyeket a helyi önkormányzattól. Ezt általában az építész intézi, de az engedély kiadásával még nem ér véget az ő feladata, az építési engedélynek ugyanis jogerőre kell emelkednie. Ideális esetben nem lesz szükség a tervdokumentáció módosítására, az építtető megkap minden szükséges engedélyt, ekkor kezdődik a látványos munka, maga az építkezés.

Ha lehetőség van rá, érdemes az építésszel művezetési szerződést kötni, ami biztosítja, hogy az építész megállapodástól függően bizonyos időközönként (ideális a heti egyszeri alkalom) kimegy az építkezésre, és ellenőrzi az építési munka folyamatát. Fontos tudni azonban, hogy ez a szerepkör nem helyettesíti a műszaki ellenőrt, hiszen az építész nem azt ellenőrzi majd, hogy a kiszállított építőanyag megfelel-e az előírtaknak. Erre ajánlott egy tapasztalt műszaki ellenőrt alkalmazni, ez ugyan megnöveli a beruházás költségét, de a tapasztalatok szerint hosszú távon megtérül. Műszaki ellenőrt általában tudnak ajánlani az építészek is, de a Kamara ezzel kapcsolatban is ad felvilágosítást.

Az építkezés kezdése függ az időjárástól is, célszerű tavasszal építkezni, ami azt jelenti, hogy az építészt már nyár végén ki kell választani, hogy az említett fázisokra elegendő idő maradjon. Általában, ha minden a terv szerint halad, nyolc hónap alatt felépülhet a ház. Következő cikkünkben részletesen írunk majd azokról az engedélyekről, amiket még az építkezés megkezdése előtt be kell szerezni.