A német nyílt végű alapok kihasználják a hitelválságot

A magas likviditással bíró és 2008-ban 7-8 milliárd euró tőkebeáramlásra számító német nyílt végű alapok a következő két évben akár 25 milliárd eurót fektethetnek be a globális kereskedelmi ingatlanpiacon – áll a CB Richard Ellis legfrissebb jelentésében. A tőkeerős, kockázatkerülő befektetők élénkülést hozhatnak a hitelválságtól sújtott üzleti környezetbe.

A “Német nyílt végű alapok – múlt,
jelen és jövő” címet viselő jelentés szerint a jövőben is Európa marad az
alapok kulcspiaca. A 25 milliárd euróra (kb. 6500 milliárd forintra) tehető
vásárlóerő nagyjából 85 százaléka a kontinensen maradhat, amelynek ötöde a
hazai – német – piacon kerülhet befektetésre. Az alapok működéséből Európa
érett, likvid piacai profitálhatnak a legtöbbet: Nagy-Britannia és Svédország
például együttesen az alapok által kihelyezett tőke 15 százalékára számíthat. A
jelenleg öt százalék fölötti, London központjában elérhető hozam (amely az
alapok által megcélzott szint) miatt a brit főváros fontos lesz az ott ma is
aktívan jelen lévő alapok számára. 2008 első félévében 860 millió euróra tehető
befektetéseikkel idén a német nyílt végű alapok London központjának egyik
legnagyobb befektetői. Hogy portfóliójukat tovább diverzifikálják, kihelyezendő
tőkéjük 15 százalékát ázsiai és amerikai piacokra szánhatják, hiszen ma még
csak eszközeik 8,5 százalékát tartják Európán kívüli ingatlanokban. Ázsia egyre
érdekesebb számukra, különösen azért, mert a térségben mára lehetségessé váltak
a közvetett befektetések, így az alapok tőkekihelyezésének 10 százaléka is
megcélozhatja Ázsiát.

Iryna
Pylyplchuk, a CB Richard Ellis európai vezető elemzője, a jelentés szerzője így
kommentálta a tanulmányt: “Az alapok erős akvizíciós programjának egyik fő
mozgatórugója magas likviditásuk. Februárban a likviditás szintje elérte a 22
milliárd eurót, ami nagyjából eszközeik értékének 27 százalékát jelenti.
Amellett, hogy 5 milliárd euróra tehető vásárlásaikkal az alapok nagyon aktív
vevőknek bizonyultak az elmúlt hat hónapban, a nettó tőkebeáramlás 4 milliárd
eurót tett ki ezen időszak alatt, amit csak júliusban további 1,2 milliárd euró
követett. Ahogy a magas idegen tőkearánnyal rendelkező vevők visszavonultak a
piacról, a tőkeerős alapok rövid- és középtávon egyaránt aktívak lesznek
Európában.”

Noha a német
nyílt végű alapokat – amelyeknek mai bruttó eszközértéke 105 milliárd euróra
tehető – úgy tűnik, nem érintette közvetlenül a hitelválság, a megváltozott
üzleti környezetre még konzervatívabb befektetési szemlélettel reagálnak. Ennek
értelmében csak első osztályú és központi elhelyezkedésű ingatlanokat
vásárolnak, amelyek biztos bevételt, alacsony kihasználatlanságot és hosszú
időszakra jelentő befektetést jelentenek. Az alapok történetében mindig is
kedvelt irodapiac továbbra is fontos terep lesz számukra még rövid és
középtávon is.

Nick Axford, a
CB Richard Ellis európai kutatási vezetője a jelentéssel kapcsolatban azt mondta: “2006 óta jelentős változások történtek a német nyílt végű alapok működésében.
A jelentős eladási hullám és az azt követő átalakulás 2006 és 2007 folyamán,
illetve a német törvényi környezet megváltozása, miszerint az alapok nagyobb
rugalmassággal kezelhetik befektetéseiket, hozzájárult ahhoz, hogy az alapok a
globális befektetői közösség jelentős szereplőjévé válhassanak.”

“Az iparág
nagyot változott egy évtized alatt: a tíz évvel ezelőtt leginkább hazai
piacokon tevékenykedő befektetők mára a globális piac egyik legelismertebb
résztvevőjévé váltak, és ez kivételes előnyhöz juttatja őket a mai piaci
helyzetben” – tette hozzá a Nick Axford.

Pavel Schanka,
a CBRE közép-kelet-európai tőkepiacokért felelős társigazgatója kifejtette: “A német
nyílt végű alapok ma a kelet-közép-európai régió vezető befektetői, részarányuk
a piacon 2008 első félévében elérte a 25 százalékot. A diverzifikációs
potenciál, a megváltozott német jogszabályi környezet és Közép-Kelet-Európa
erős piaci fundamentuma voltak azok a feltételek, amelyek miatt az alapok egyre
több üzletet kötöttek a kontinens ezen felén. Az, hogy az ilyen konzervatív
befektetők komoly vásárlók maradtak, tükrözi a közép-kelet-európai ingatlanpiac
jövőjébe vetett bizalmukat.”