A nem megfelelő közvilágítás halálos kockázat

A súlyos és halálos éjszakai közlekedési balesetek arányát tekintve kiderült, hogy a kivilágítatlan utakon a súlyos balesetek 69 százaléka követel halálos áldozatot, míg a nem szabványosan megvilágított utak esetében ez 58 százalék. Pedig megfelelő közvilágítás mellet a halállal végződő esetek aránya 30 százalék alá csökkenthető. A balesetek környezetében lefolytatott közvilágítási vizsgálatok során kiderült, hogy az adott szakaszon a rendszerek több mint fele nem a szabvány szerinti megvilágítási értéket produkálta.

A közúti közlekedési balesetek 29 százaléka sötétedés után történt 2011-ben. Ezek 61 százaléka lakott területen belül történt, ahol kiépített közvilágítás működik. Vizsgálati eredmények szerint a megfelelően kiépített és működtetett közvilágítás akár felére is csökkenthetné a halálos és súlyos áldozatok számát, részben a balesetek számának mérséklésén keresztül. A közvilágítási rendszerek üzemletetésével és fejlesztésével foglalkozó GREP Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy főleg a kistelepülések átmenő főútjain és a városok kijelölt gyalogos-átkelőhelyein – az ún. konfliktus területeken, ahol a gyalogos és a közúti forgalom találkozik – kell kiváltképp odafigyelni a rendszer megfelelő kiépítésére. „Saját tapasztalatok alapján is arra a következtetésre jutottunk, hogy a megvilágítás tekintetében is ezek a legveszélyesebb területek a közlekedési balesetek szempontjából” – hangsúlyozza Horváth Szilveszter.

Folytak vizsgálatok arra vonatkozóan is, hogy az éjszaka, közvilágítással ellátott területeken bekövetkezett balesetek környezetében mekkora volt a szabványnak megfelelő és az attól eltérő megvilágítás aránya. Az eredmény megdöbbentő – az esetek 56 százalékában az adott útszakaszon nem volt a szabványos a megvilágítás mértéke. „A vizsgált súlyos közlekedési balesetek nagyobb része ezeken az útszakaszon következik be” – mondja a vezérigazgató.

A korlátozott látási viszonyok között – ez a közvilágítás kapcsán az alkonyati fénycsökkenéstől, az esti sötét órákon át, a hajnali derengésig tartó időszakot jelöli – bekövetkező balesetekben a súlyos, halálos sérülések több mint kétharmadát gyalogosok szenvedik el, míg a kerékpárosok és gépjárművel közlekedők nagyjából fele-fele arányban osztoznak a sérülések másik egyharmadán. Ugyanakkor a KSH adatai szerint gyalogosok csak a balesetek 42 százalékában érintettek. „A megfelelő megvilágítás éppen a legsebezhetőbb gyalogosokat védené a balesetek ellen. Jellemzően ők nincsenek kivilágítva vagy viselnek sötét, nehezen észlelhető ruházatot” – mondja Horváth Szilveszter.

De miként lehetne a közvilágítási szolgáltatással mérsékelni a balestek számát, illetve súlyosságát? A válasz a közvilágítási szabványokban rejlik – jelenleg ugyanis megvilágítás tekintetében a közutakat hat kategóriába sorolják a gépjárműforgalom nagyságának megfelelően. Az egyes útkategóriák megvilágítási követelményeit a közvilágítási rendszereket kiépítő vállalkozások pontosan ismerik, a modernizálás megtervezésénél erre kiemelt figyelmet kell fordítani. „Sajnos ma Magyarországon a meglévő közvilágítás sok helyen nem a szabványnak megfelelő. Ennek főképp anyagi okai vannak: a települések költségvetésükből nem tudják kigazdálkodni egy modernebb, jobb minőségű világítás költségeit. Éppen ezért arra mindenképpen törekedni kell, hogy a jelenlegi helyzeten semmiképpen ne rontsunk az energia hatékonysági projektek megvalósulásakor, és próbáljuk rávenni a döntéshozókat, hogy a közvilágítási eszközök modernizációjával elérhető megtakarításokat például a lámpatestek gyarapítására fordítsák. ” – hívja fel a figyelmet Horváth Szilveszter.

A megvilágítás tekintetében kiemelt figyelmet érdemelnek a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek. Az előírások szerint a zebrákat és környezetüket úgy kell megvilágítani, hogy az ott tartózkodó gyalogos teljes egészében már legalább 50 méterről látható legyen, ráadásul viselkedéséből meg lehessen állapítani az átkelési szándékát, és azt, hogy vajon észlelte-e a közeledő gépjárművet. „Számos esetben tapasztaljuk, hogy ez a megvilágítási szint még a nagyvárosok gyalogos-átkelőhelyei esetében sem mindig valósul meg” – hangsúlyozza a vezérigazgató.

„Nemzetközi felmérésekben a városlakók a legfontosabb 5 elvárásuk közé sorolták a megfelelő közvilágítást azon a listán, amely a lakóhelyükkel szemben támasztott legfontosabb elvárásokat rangsorolták” – mondja Horváth Szilveszter, a GREP vezérigazgatója. Az adatokból is látszik, hogy a lakossági elvárás nem véletlen, a megfelelő minőségű közvilágítás bizonyítottan képes jelentősen csökkenteni a közlekedési balesetek számát és súlyosságát, de ezen túlmenően növeli a közbiztonságot, valamint segít megelőzni a vagyonelleni bűncselekményeket és a közösségi károkozást is.