Dél-Balatoni vasút: felújítás vagy álmodozás?

Kis túlzással élve 150 éves álom valósulhat meg (ennyi idős ugyanis az egykori Déli vasút, vagyis a “Buda–Kanizsa vaspálya”) egy a napokban sajtónyilvánosságot kapott tervezett szerint. Eszerint százhússzal húzó gyorsvonatok, nyolcvan kilométer per órával közlekedő személyvonatok, felújított vasúti pálya, korszerűsített forgalomirányítás. Álmok, vagy ez a jövő?

A sínek és az ágyazat cseréje, az útátjárók rendberakása a legsürgetőbb feladat a Balatonszentgyörgy és Balatonaliga közötti nyílt vasúti pályaszakaszokon, ennek kell első körben, 2013-ig elkészülni a rendelkezésre álló 16 milliárd forintos keretösszegből – mondta Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közlekedés-fejlesztési tanácsadója.

Közben készül a tanulmány a balatoni vasútkorszerűsítés folytatására is, ám Dorner szerint az említett munkák nem tűrnek halasztást, hiszen a Balaton magas vízállása következtében különösen Fonyód, Balatonszentgyörgy térségében jelentős mértékben megrongálódott a sínpálya.

– Hol épüljön ki a második vágány, milyen fejlesztés szükséges a kívánt 120 kilométeres sebesség eléréséhez, hogyan közelíthető meg jobban a Balaton vasúton, hogyan járható körbe vonattal, ez hosszabb távú feladat, és lassabb is, hiszen mire a környezeti hatástanulmány elkészül, az legalább másfél év – így Dorner Lajos. – A BFT még 2009-ben pályázott és nyert támogatást, melynek egyik feltétele, hogy az országos programba illeszthető tanulmány készüljön a régió vasútfejlesztésére. Így a most éppen százötven éves Déli Vasút korszerűsítése a főváros és Székesfehérvár között zajló fejlesztés folytatásának is tekinthető.

Nincs olyan elképzelés, miszerint úgynevezett „tram-train” szerelvények, vagyis villamosnak is tekinthető könnyűvasúti járművek közlekednének majd Siófokon és Kaposváron, illetve a két város között – cáfolta az országos sajtó információját Dorner Lajos. Hozzátette: ilyet a régióban csak Keszthely-Hévíz viszonylatban terveznek.

Része azonban a terveknek a Balaton és a somogyi megyeszékhely vasúti összeköttetésének vizsgálata is. A VEKE elnöke úgy véli, várhatóan a Fonyód-Kaposvár szakasz élvez majd prioritást, melynek sokkal jobbak az adottságai. – Fonyódon jó csatlakozás alakítható ki és akár közvetlen Kaposvár-Siófok járat is indítható. A jelenlegi Siófok-Kaposvár vonal igazi békebeli vicinális, az valószínűleg megmarad helyi érdekűnek – magyarázta az elnök. – Azt szeretnénk azonban, hogy a balatoni szakaszokról kikerülő használt anyagokat a Siófok-Kaposvár vonal helyreállítására lehetne felhasználni, s így ott is lehetővé válna a 60, de akár a 80 kilométeres sebesség is.

Budapest és Székesfehérvár között azonban már zajlik a vonalfelújítás 134 milliárd forintból, így nem kell már sokat várni, hogy a mostani 105 perces menetidő 76 percesre rövidüljön Siófok és a főváros között.

Déli vasút: már százötven éve is a Balaton magas vízállása veszélyeztette

„Megnyitása a Kanizsa-Sz.fehérvár-budai vonalnak személy- és teherszállítmányra nézve. F. évi ápril 1-jén nyittatik meg a vonal, a következő állomásokkal: …Boglár, Szántód, Sió-Fok…” – hirdette a társaság „Bécs, márt. 22., 1861” keltezésű plakátja, s az állomások felsorolásából csak a mai somogyiakat idéztük, vagyis három helyen állt meg a Balaton partján az első vonat éppen százötven éve. Az 1859. január 1-jén létrejött, röviden Déli Vasútnak elnevezett vasúttársaság mögött francia és angol tőkéscsoportok álltak, élükön Rothschild báróval. Székhelye Bécs volt.

A Balaton magas vízállása már az első évben gondot okozott. A Sió torkolatának szabályozása, zsilip illetve hajókikötő építése a vasúttársaság eredeti terveiben nem szerepelt. Ez csak a forgalom megindulása után 1861 őszén, illetve 1862 tavaszán merült fel, amikor a hullámverés és jégtorlás a pályatest hosszabb szakaszán nemcsak tetemes károkat okozott, hanem egyenesen annak fennmaradását veszélyeztetette. Egy megoldás maradt, idézik a korabeli híradások: a Balaton vízszintjének kívánatos (több szóba jövő változat után végül is 3 láb, azaz körülbelül 0,92 méter) mértékű lecsapolása.

A siófoki torkolat, a hajókikötő és a zsilip megépítését, továbbá a Jut és Ozora között a Sió csatornázását 1863-64-ben hajtották végre.