Egyre nagyobb a baj Amerikában

Egyre több jele van annak, hogy az Egyesült Államokat eléri a recesszió. Eközben elemzők már azon vitatkoznak, milyen mély lesz a válság, és vajon eléri-e az úgynevezett feltörekvő piacokat, ahová Magyarországot is sorolják. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy az eurózóna sokkal jobban áll, mint az USA.

2001. október óta a legalacsonyabb szintet érte el a szolgáltatási beszerzőmenedzser-mutató, és először jelzett ágazati visszaesést. Ezt pedig mindenki a recesszió újabb jelek&eacut e;nt értékelte, a tengerentúli tőzsdeindexek komoly zuhanással reagáltak a történésekre, mind a legjelentősebb 30 társaság részvényeit tömörítő Dow Jones, mind a Nasdaq mutató 3 százalékkal csökkent.

Mára már a legtöbb elemző úgy véli, hogy a 2007 második felében kialakult jelzálogpiaci válság egy korszak végét jelentette. A hitelpiaci krízis előtt rekord mennyiségű tőke áramlott az ingatlanszektorba, s a bankok szívesen hiteleztek ingatlanbefektetéseket és különböző célú fejlesztéseket. A kedvező piaci környezet hatására nagyon sok befektető versenyzett viszonylag kevés termékért (ir odaházért, bevásárlóközpontért, logisztikai parkért stb.), ami természetszerűleg áremelkedést eredményezett. Ez azonban mára gyökeresen megváltozott.

A helyzetet jelzi, hogy a New York Times által közölt egyik riport szerint egész kerületek néptelenedtek el az utóbbi hónapokban, miután a lakók nem tudták fizetni házaik hitelrészleteit. Sok családot kilakoltattak, a bankok lefoglalták az ingatlanokat. A néhány éve még élénk forgalmú utcák ma már üresek, szemetet sodor a szél, elhagyott bútordarabok hevernek a járdán. Sok házon “Eladó” felirat lóg, sok épületet pedig bedeszkáztak a k&aacut e;bítószerező hajléktalanok és az önkényes házfoglalók visszatartására. A közbiztonság fenntartására a helyi rendőrőrs tisztjeinek száma 2006 óta megháromszorozódott.

Mindez persze annak a következménye, hogy a jelzáloghitelek részletei az utóbbi években megduplázódtak, és a lakók ezt már nem tudták fizetni. A hitelezők pedig könyörtelenek voltak, kilakoltatták őket. A tragédiát a bankok mohósága idézte elő. Annak idején mindenkinek hitelt adtak, senkitől nem kértek anyagi biztosítékot vagy jövedelemigazolást, nem ellenőrizték a hiteligénylők hátterét. A hitelpiaci válság mélyülése &eac ute;s az amerikai gazdaság recessziója ugyanakkor növeli a kockázatkerülést, és egyre inkább erősíti azt a nézetet, hogy Európa és a feltörekvő piacok sem kerülhetik el a lassulást.

A legrosszabb kimenet az lenne, ha a mai folyamatok globális stagnálásba torkollnának, s a feltörekvő országok közül is áldozatul esne néhány a hitelpiaci válság utóhatásainak.