OGY – vita a jelzáloghitelintézeti törvényről

z Országgyűlés
lefolytatta a jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló
törvény módosításának vitáját kedden.

Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár a napirendi pont előadójaként
a módosítás támogatását kérte a pártoktól, a módosítás elősegíti a
jelzáloghitelezés továbbfejlesztését, hozzájárulhat a hitelnyújtási
lehetőségek bővüléséhez, és megtartja a jelzáloghitel-intézetek és
az általuk kibocsátott speciális értékpapír, a jelzáloglevél
biztonságát.
Ugyanakkor a változások tovább fejlesztik és pontosítják a
jelzáloghitelezés szabályait, előnyösek a jelzálogbankok, a
jelzáloglevélbe befektetők és a hitelt felvevő ügyfelek számára is –
mondta.
Hozzátette: a szabályozás továbbra is biztosítja a
jelzálogbankok különleges biztonságát, alacsony kockázatát, a
speciális szabályok elősegítik a hitelintézetek alacsony kamatozású
forrásbevonását.
Kiemelte azt a szabályt, amely alapján az európai gazdasági
térség más tagállamának területén lévő ingatlan fedezete mellett
nyújtson jelzáloghitelt, illetve ilyen hitelt megvásároljon.
Ugyanakkor ezen hitelek állománya nem haladhatja meg a teljes
hitelállomány 15 százalékát – fűzte hozzá.
Szabó Lajos (MSZP) szerint a változások szükségesek ahhoz, hogy
a jelzáloghitelezés jobban be tudja tölteni feladatát és megfelelő
biztosítékrendszer kiépítésével, ezek a változások nem hoznak
nagyobb bizonytalanságot a rendszerbe.
Kiemelte, hogy a javaslat nem enyhít azon a követelésen, hogy a
teljes hitelállomány nem lépheti túl a fedezetül szolgáló ingatlanok
hitelbiztosítási értékének 70 százalékát, de hitelenként megengedi
ennek kitöltését, maximum 100 százalékig. Ezzel azonos szabály
vonatkozik a futamidőre is – mondta, hozzátéve, hogy ezek a
lazítások csak egyedileg növelik a hitelezési kockázatot.
Dancsó József (Fidesz) elmondta: a javaslat egyes elemei
előremutatók, de kockázatnövelő elemei miatt nem támogatják.
Véleménye szerint a módosítás igazi célja, hogy a kormány kijelölte
az FHB-t privatizálásra. Úgy tűnik, hogy azért lazítanának a
szabályokon, hogy magasabb legyen a kockázat, amelyek akkor
jelentkeznek amikor már magánkézben lesz az intézmény, és ha például
csőd keletkezik, az nem az államot érinti – részletezte a politikus.
Lakos Imre (SZDSZ) elmondta: a kisebbik kormánypárt támogatja a
javaslatot. Kiemelte: a jelzáloghitel-intézetek számára lehetőséget
ad a forgalmi érték meghatározására is – míg eddig csak a
hitelbiztosítási értéket állapíthatták meg – és nem korlátoznák a
megrendelők körét. A hitelintézetek így bármely személynek vagy
szervezetnek végezhetnének értékbecslést, ezzel hasznosíthatnák e
témakörben szerzett tapasztalataikat és adatállományukat – mondta.
Vas Lajos (MDF) közölte: egyetértenek a javaslatban
megfogalmazott korszerűsítési, pontosítási célokkal, ha
módosításaikat elfogadják, akkor támogatják a javaslatot.
Véleménye szerint a törvény most tárgyalt változtatása révén
összhangba kerül a szabad tőkeáramlás európai elvével úgy, hogy nem
csak a belföldi ingatlanok szolgálhatnak fedezetül.
Mint mondta, nincs kifogásuk a jelzáloghitelintézetek
tevékenységi körének csekély liberalizációjával szemben, amellyel
tágabb megrendelői kör részére nyújthatnak szolgáltatást.
A törvényjavaslat részletes vitájára várhatóan a parlament
következő ülésén kerül sor.