Ellephetik a toronyházak Budapestet

Noha a posztjáról távozó főépítész munkájának számos pozitív vonása volt, Schneller István nem tudta elég kreatívan kezelni a fővárosban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztőket – jelentette ki Bojár Iván András építészkritikus. A szakember szerint a jövőben zöld utat kaphat a toronyházak építése.

Bojár Iván András úgy vélekedett: megérett a helyzet a főépítész távozására, mert működése 12 éve alatt ugyan számos eredményt tudott felmutatni, de nem tudott értő partnerévé válni a befektetői-ingatlanfejlesztői csoportoknak.

Schneller Istvánban nem volt meg az a fajta kreativitás, amely ahhoz szükséges, hogy a városban befektetni szándékozó ingatlanfejlesztőket helyesen tudja kezelni – fogalmazott az építészkritikus.

Bojár Iván András szerint például a főépítésznek róhatók fel az Árpád-híd pesti hídfőjénél épült mini toronyházak, amelyek a világ legkisebb toronyházai, és nem képviselnek semmilyen építészeti-urbanisztikai értéket.

A kritikus úgy látja, hogy Schneller István távozása után megszűnhet a toronyházakkal szembeni ellenkezés, így több ilyen terv is zöld utat kaphat a jövőben.

“Érdemes tartani a pesti horizontot”

Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti szakírója, egy Budapestről szóló könyv szerzője szerint nem érdemes mindenáron ragaszkodni a régi építészeti stílushoz.

“Ez egy robosztus város, például a Nyugati Pályaudvar nagyon is modern épület. Nem kell arra törekedni, hogy minden épület réginek nézzen ki, mert akkor olyan épületek születnek, mint a Nemzeti Színház, ami borzasztó” – vélekedett a brit hírlapíró.

Edwin Heathcote felhívta a figyelmet arra, hogy egy modern épület nem feltétlenül magas.

A budapesti horizont öt-hat emelet magas, amit érdemes megtartani, ettől függetlenül azonban épülhetnek modern épületek, a Várat kivéve bárhol a városban – mondta a szakíró.