A budapesti lakásokat keresik a külföldiek
Az írek és az angolok után, a spanyolok és az ukránok is megjelentek a budapesti ingatlanpiacon. A külföldi vásárlók közül jelentősen csökkent a németek részaránya. A Belügyminisztérium adatai szerint felerősödött a főváros iránti érdeklődés.
Az elmúlt két év adatait vizsgálva, stagnál a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásainak száma, néhány változás azonban megfigyelhető a vevők állampolgársága, illetve a területek szerinti megoszlásban – mondta a Világgazdaságnak Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium tanácsosa.
Jelentős átrétegződés tapasztalható a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek állampolgárságát illetően. Míg 2003-ban a németek aránya megközelítette a 40 százalékot, tavaly a külföldi vevőknek már csak 25 százaléka volt német állampolgár. Gergyeni szerint ez összefügg az írek és a hollandok részarányának növekedésével: míg 3-4 évvel ezelőtt az írek gyakorlatilag nem voltak jelen a hazai ingatlanpiacon, addig mára, az arányuk 13 százalékra nőtt.
A másik jelentős változás a vidék háttérbe szorulása és a főváros iránti érdeklődés felerősödése. Ez összefügg azzal, hogy az írek kizárólag a fővárosban vásárolnak lakásokat. Tavaly az összes, Magyarországon ingatlant szerzett külföldi állampolgár 31 százaléka Budapesten jelent meg, szemben a főváros két évvel ezelőtti 16 százalékos súlyával. A korábbi években a három nyugati megye (Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron) túlsúlya volt jellemző. Egyébként a német és osztrák nyugdíjasokat továbbra is ez a három megye vonzza leginkább.
Az írek és a britek vélhetően jelentős áremelkedésre számítanak a budapesti ingatlanpiacon a következő tíz évben. Míg Dublinban ma, négyzetméterenként 15-20 ezer euróba kerül egy belvárosi lakás, Budapesten ugyanez, csupán a töredéke, azaz a város legdrágább részein sem több, mint 5 ezer euró – mondta a lapnak Péter Ágnes, az Otthon Centrum International Client Service ügyvezető igazgatója.
Négyzetméterenként 1500-2000 euróért azonban már nagyon jó minőségű, új építésű, panorámás lakást lehet venni Budapesten. Az írek számára fontos, hogy a vásárolt ingatlan bérbe adható legyen. A bérbeadásból általában a felvett hitel kamatát tudják fedezni. A külföldiek közül sokan keresnek olyan budapesti iroda-, illetve üzletházat, amelyben jó nevű bérlők laknak, akiknek hosszú távú a bérleti szerződésük, így az új tulajdonosnak már nem kell bajlódnia a bérbeadással. Ebből azonban igen kevés van a piacon.
Zala megyében még mindig a német és osztrák nyugdíjasok vásárolnak elsősorban – mondta Kovács Tibor, az Otthon Centrum zalaegerszegi franchise partner irodájának vezetője. A legtöbb házat, nyaralót továbbra is a Balaton környékén, valamint a nyugati határszélen keresik. Igen népszerű Hévíz, Zalakaros, Gyenesdiás, Keszthely, valamint Cserszegtomaj. A németek és osztrákok továbbra is keresik a kisebb falvakban lévő parasztházakat. Erősen csökkent az eladó parasztházak száma. Harmincmillió forint a határ, e fölé már nem nagyon “mennek” a külföldi vásárlók, és az utóbbi időben megjelent egy olyan réteg, amely elsősorban a kisebb értékű, 5-6 millió forintos ingatlanokat keresi.
Mozdíthat a piacon a sármelléki repülőtér fejlesztése, ennek hatására, várhatóan jelentősen megnőhet a környékbeli ingatlanok iránti kereslet, és ez áremelkedéshez vezethet. A repülőtér számos külföldi (német, dán, orosz, angol, ír) charterjáratot fogad majd.