Mi volt a jó a válságban?

Az építőiparral együtt az építőanyag gyártók is megszenvedték a válságot. A nagyobb verseny következtében a korábbi évekhez képest jóval kisebb mértékben emelték áraikat, aminek az építkezők örülhettek. Különösen igaz ez a szerkezetek építéséhez szükséges anyagokra, melyek esetében a kereslet drasztikusan esett vissza az építkezések leállásával párhuzamosan. Összességében drágább lett lakást építeni az elmúlt 6 évben, de az új lakások négyzetméter árai ennek ellenére sem érik el még mindig a válság előtti szinteket. A jövőre nézve az építőanyag árak tovább növekedhetnek, de az új lakások is drágulás előtt állnak, arra azonban, hogy elérjék korábbi szintjüket, még 3-4 évet is várni kell.

Az építőanyag árak piacát a kettősség jellemzi

A válság 2008-as kirobbanása érzékelhető volt az építőanyag piacon is. Azokban a szegmensekben, ahol korábban a túlárazás volt jellemző, az árak konszolidálódtak, kismértékű csökkenésre került sor. Összességében azonban a krízis inkább stagnáló építőanyagárakat hozott mondta el Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője.

Az azóta eltelt 6 évre továbbra is jelentős befolyással bírt az építőipar szenvedése, ugyanakkor különbség mutatkozott az új építésekhez kapcsolódó illetve az átalakítások, felújításokhoz szükséges anyagok árának dinamikájában. A tégla, beton és acél árakat 2008 és 2014 között elsősorban a stabilitás jellemezte, pusztán csekélyebb növekedés volt megfigyelhető. Ennek hátterében a visszaszoruló kereslet állt, melyet az új lakás építések és nagyberuházások drasztikus leállása okozott. A befejezési szakipari munkákhoz szükséges anyagok terén ugyanakkor nagyobb mértékű volt az árnövekedés, a kisebb mértékű kereslet-visszaesés következtében. 
Összességében az építőanyagárak a válság után, a 2008-at megelőző időszakhoz képest jóval kisebb mértékben növekedtek, míg 2006 és 2012 között 26 százalékos volt az emelkedés mértéke. 2009 és 2014 második negyedéve között az építőipari termelői árindex 9,4 százalékos növekedést mutatott, az épületek esetében a változás pedig 6,5 százalékos volt. A csökkenő kereslet hatására az építőanyag gyártók által értékesített volumen esett, egyre nagyobb verseny alakult ki a vevőkért, s a forgalom kisebb mértékű csökkenése érdekében a gyártók inkább simították az árakat. 

A jövőre nézve nehéz megbecsülni az árak alakulását, de Kiss Gábor szerint inkább növekedésre kell készülni. Az acél árában egyfajta hullámzás figyelhető meg, elsősorban a világpiaci kereslet mozgatja a kért összegek nagyságát, de vélhetően drágulás előtt állhat. 2015 január 1-től változnak az áfaszabályok, a jövőben a termék a fordított áfás körbe kerül.

Az építési költség másik nagy elemét a kivitelezési munka díja alkotja. A válság kirobbanásakor a piac a kereslet-kínálat elve alapján gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A drámai építőipari visszaeséshez a munkaerőpiac is igazodott. Sokan külföldre mentek dolgozni elsősorban Németországba és Svájcba, de többen választották Ausztriát is. A munkadíjak szinte nem változtak az elmúlt hat évben, a piac felfutásával párhuzamosan azonban növekedniük kell a kivitelezési munkadíjaknak is, a külföldre ment munkaerő hazacsábítása csak megfelelő jövedelmi szint mellett képzelhető el. Az enyhe emelkedés már lassan tapasztalható is.

Mennyire lesznek drágák az új lakások?

A válság kirobbanása után az új lakások esetében a korábbi értékesítési árak jelentősen csökkentek. Az esés tekintetében azonban jelentős különbség mutatkozott a népszerűbb, és a kevésbé felkapott területek között. Budapest XV. kerületében például az új lakások négyzetméterárai esetében 100 ezer forintos volt a csökkenés, míg a válságállóbbnak számító, IX., XI., XIII., XIV. kerületekben, valamint a Belvárosban csak 30-50 ezer forinttal lettek alacsonyabbak a négyzetméterárak.

A korábbi jelentős árleszállítás azért ma már a múltté, de az árak továbbra sem érték el a korábbi szintet, még a most épülő új lakások esetében sem. A válság előtt épült lakásból már szinte nincs a piacon, a korábbi eladatlan készleteken nyomott árakon sikerült megszabadulni. A piac jelentősen letisztult, a “mindent el lehet adni” korszaknak vége. A piac a vásárlók oldaláról is nagyot változott, a vevők sokkal tudatosabb lettek, nagy figyelmet fordítanak a minőségre.

A újonnan épült lakások esetében a válság előtti árszintek elérésére vélhetően még legalább 3-4 évet várni kell, Kiss Gábor szerint. A lakásépítések még mindig nem indultak el, közép és hosszú távon ugyanakkor (2-3 év) további fejlesztők is beléphetnek a piacra, amennyiben az árak emelkedése már biztosítja a megfelelő jövedelmezőségi viszonyokat. A hitelbőség által felfokozott hangulat indukálta hatalmas, 8000 lakásos fejlesztések kora azonban vélhetően már nem tér vissza. Körülbelül 3-5 ezer lakás/évnél állhat be a budapesti lakásfejlesztések szintje.