Állami támogatások: tovább nőnek a lakásépítési számok

Az állami otthonteremtési intézkedések hatására tovább nőnek a lakásépítési számok. Ám  lényeges lenne, hogy a Kormány jelöljön meg lakásépítési célszámokat a következő 5-10 évre – kéri a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) .

A friss adatok szerint 2021 első félévében 9.795 új lakás épült, ami 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15.274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. A lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben, egyre több lakásprojekt indul. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés.

A 2021. évben óriási pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők, lakásvásárlók, felújítók igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést, a felújítási kedvezményt.

A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut 2022 végén. A CSOK marad, és szeptembertől a rozsdaövezetekben épülő lakások vásárlása után visszaigényelhető lesz a jelenlegi 5% áfa is, ami új lendületet adhat a lakásépítéseknek ezeken a területeken.

A jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program lakáshitelének kamata a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. Jelentős feltétel, hogy az MNB által meghirdetett új lakáshitel-konstrukció energetikai követelményt is tartalmaz, vagyis azok vehetik igénybe idén októbertől, akik legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárolnak vagy építenek.

Lényegesnek tartjuk, hogy a program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, mert ez fontos lépés a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, ezek mellett szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet. Fontos lenne, hogy a Kormány a következő 5-10 évre meghatározzon olyan maximális lakásépítési célszámot is, amely az építőipari kapacitással nagyságrendileg fenntartható.

Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.

További részletek:

https://www.igylakunk.hu/blog/az-otthonteremtesi-intezkedesek-hatasara-tovabb-nonek-a-lakasepitesi-szamok