Lassíthatja az irodapiacot a Brexit-halasztás

Áttételesen ugyan, de lassíthatja az irodapiacot a Brexit-halasztás. Mutatjuk miért.

Sok tényezős játék az irodapiac, de most egy újabb bizonytalanság erősödött meg: a Brexit október végéig halasztásával végső soron csak a bizonytalanság ideje nőtt meg, visszavetve ezzel például a tőkebevonási terveket. Tőkebevonás nélkül pedig lassul a cégek terjeszkedése, ami lassíthatja a régiós irodapiacot, de akár a kereskedelmi ingatalnpiacot is.

A fentiek igazak, ám ugyanakkor az elmúlt hónapokban a Brexit körül látott huzavona egyre több (még az eddiginél is több) londoni cégközpontot, leányvállalatot terelhet – legalább részben – kelet-európai irányba.

Egy friss elemzés szerint most viszont éppenhogy a Brexit miatt is kivárnak a tőzsdére lépéssel a cégek. Ráadásul a geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságok miatt világszerte csökkent a tőzsdei bevezetések (IPO-k) száma – legalábbis ez derül ki az EY globális részvény-kibocsátási (IPO) trendeket elemző negyedéves jelentéséből. A vállalatok egyelőre kivárnak, de persze az EY szakértői optimisták: szerintük akár már idén új lendület kaphatnak a tranzakciók.

A fő részvényindexek kedvező alakulása ellenére a folyamatban lévő geopolitikai és kereskedelmi feszültségek (kereskedelmi háború, Brexit, politikai feszültségek és válság-gócok) továbbra is óvatosságra intik a befektetőket.
Ez év első három hónapjában a tőzsdei bevezetések száma 199-re, az egy évvel korábbi időszak eredményének közel felére (41%) csökkent. A kibocsátásból származó bevételek összege pedig csupán 13,1 milliárd dollárt ért el, ami 74 százalékos visszaesést jelent 2018. első negyedévi adataihoz képest.

Az Egyesült Államok, Kína és Európa közötti kereskedelmi problémák, illetve a Brexit körüli bizonytalanságok az elmúlt időszakban tovább fékezték az IPO-tevékenységet. A nagy európai gazdaságok lassú növekedésének kockázata ugyancsak közrejátszott abban, hogy a kontinensen mindössze 23 tőzsdei bevezetésre került sor, együttesen alig 400 millió dollár értékben.

„Jelentős számú tőzsdére érett társaság várakozik részvénykibocsátásra világszerte. Ha 2019 második negyedévében ezek közül sikeresen megvalósul legalább egy nagy értékű bevezetés, már az elegendő lenne ahhoz, hogy elmúljon a globális IPO-piacok bizonytalansága” – mondta Geist Ferenc, az EY tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának szakembere.

Az idei első negyedévben a technológiai, az egészségügyi és az ipari szektor adta az IPO-tranzakciók több mint felét (51%), illetve a bevételek 42 százalékát, összesen 5,4 milliárd dollárt. Ezek közül is a technológiai szektor érte el a legmagasabb bevételt 2,1 milliárd dollárral.