Négyen versenyeznek a Malévért

Négy befektető adott be ajánlatot a Malév privatizációjára, az AirBridge Magyarország Zrt., a LAL investiciju valdymas, Ofer Hava magánszemély és a Sky Alliance Zrt. – közölte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.

Az ajánlatok beadási határideje péntek 12 óra volt. Az ÁPV idén szeptember 7-én hirdette meg a nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a Malév 99,95 százaléknyi részvényének eladására. A Malév jegyzett tőkéje 3,5 milliárd forint, a saját tőkéje pedig a múlt év végén elérte a 6,398 milliárd forintot.

Az AirBridge Magyarország Zrt. Borisz Abramovics, az orosz KrasAir résztulajdonosának érdekeltsége, a LAL investiciju valdymas litván befektetői csoport a LAL litván nemzeti légitársaság tulajdonosa, Ofer Hava magánszemély, aki egy magyar-ír befektetői csoportot képvisel, a Sky Alliance Zrt. pedig a Malév részben aktív pilótáinak cége.

Az ÁPV véleménye szerint a Malév eredményes működése leginkább egy tőkeerős tulajdonos megjelenésétől remélhető, ami biztosítja a nemzeti légitársasági jelleg kihasználását és a légiszövetségi csatlakozás révén a légi iparágban rejlő lehetőségeket. A Malév meghívást kapott a British Airways vezette oneworld légiszövetségbe, amelynek a jövő év elején lesz a teljes jogú tagja.

A privatizációs szervezet a beérkezett ajánlatokat érvényességi, üzleti, szakmai, foglalkoztatási és biztonsági szempontok szerint vizsgálja meg, és különös alapossággal végzi el a szükséges kockázati elemzéseket – áll a privatizációs szervezet közleményében. Az ÁPV ezt követően kezdi meg a tárgyalásokat a versenyben maradt befektetőjelölttel.

A közlemény szerint a privatizációs szervezet a tárgyalások folyamatáról, részeredményeiről az igazgatóság döntéséig nem ad információt a verseny tisztasága és a magyar állam üzleti érdekeinek védelme miatt.

Az ÁPV a legutóbbi – sikertelen – tárgyalásos eljárást a múlt év augusztusában zárta le.

Az ajánlattevők között már jól ismert az AirBridge Magyarország Zrt., amelyben kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics, az orosz KrasAir légitársasági csoport résztulajdonosa. Az Airbridge már a tavalyi eredmény nélkül zárult pályázaton is részt vett, és azóta is többször megerősítette, hogy szeretné megvenni a magyar nemzeti légitársaságot.

Leonov Péter, az AirBridge igazgatósági tagja pénteken az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy megismerve a három másik ajánlattevőt, szerinte az Airbridge az egyetlen, amely a szakmai és pénzügyi segítségen túl új piacot is hozna a Malév számára.

“A mostani ajánlatról annyit mondhatok el, hogy szakmailag erős, pénzügyileg garantálja a Malév talpon maradását és fejlesztését is” – mondta, hozzátéve, hogy az ajánlatot a Malév vagyoncsökkenését figyelembe véve alakították ki.

“Van programunk az állami garanciával felvett hitelekre is” – fűzte hozzá az AirBridge igazgatósági tagja.

A múlt évben sikertelenül zárult pályázaton az AirBridge egymilliárd forint vételárat ajánlott, négymilliárd forint tőkeemelést ígért, és azt, hogy “kezeli” az állami garanciával felvett hiteleket.

Ofer Hava magánszemély egy magyar-ír befektetői csoportot képvisel. Ő azokkal a garanciákkal együtt adta be az ajánlatot, amelyek igazolják a magyar taggal is rendelkező ír pénzügyi csoport támogatását.

A magyar-ír befektetői csoport kommunikációs cégének közleménye szerint a befektetői csoportban a szakmai irányítás az Aer Lingus ír légitársaság volt vezetője, az Allied Irish Bank volt vezérigazgatója, Tom Mulcahy kezében van. Tom Mulcahy vezető szerepet játszott az Aer Lingus részvényeinek a dublini és a londoni tőzsdére történt bevezetésében, és elismert szakértője a légitársasági reorganizációnak. Ofer Hava, a Home-Center Zrt. magyarországi ingatlanfejlesztő és -beruházó cég tulajdonosa és vezérigazgatója pedig számottevő kapcsolatokkal rendelkezik a kelet- és közép-európai ingatlan- és pénzpiacok szereplőihez.

A magyar-ír befektetői csoport célja a Malév stabil pénzügyi hátterének megteremtése, a fennálló nemzeti kockázatok csökkentése és a magyar nemzeti légitársaság hosszú távú működésének biztosítása – áll a befektetői csoport kommunikációs cégének közleményében.

A jelenleg 50 millió forint jegyzett tőkéjű Sky Alliance Zrt.-nek mintegy 200 magyar pilóta a részvényese, többségük, közel kétharmaduk a Malév pilótája – válaszolta az MTI kérdésére a részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke, Máté Gábor. A társaságnak 20 százalékban tulajdonosa egy Magyarországon bejegyzett cég, amelyben az egyik európai uniós tagállam pénzügyi befektető csoportja is érdekelt.

A Sky Alliance szeretné magyar kézben megtartani a magyar nemzeti légitársaságot, ezért tisztességes és jó ajánlatot adott be a privatizációs pályázatra, amely messzemenően figyelembe veszi a légitársaság dolgozóinak és a magyar államnak az érdekeit – mondta Máté Gábor. Az üzleti terv szerint két éven belül megfordítják a Malév gazdálkodását, és a befektetések és a reorganizáció eredményeként az ötödik évtől a magyar nemzeti légitársaság nagyobb és üzletileg eredményesebb lesz.

A Sky Alliance-t elsősorban a Malév privatizációjára alapították a pilóták, de azért is, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban hozhassanak létre egy légitársaságot a magyar légiközlekedési ipar védelmében – magyarázta a Sky Alliance igazgatósági elnöke.

A legkevésbé ismert ajánlattevő a litván LAL investiciju valdymas befektetői csoport, a LAL litván nemzeti légitársaság tulajdonosa. Három fő részvényese a Fima informatikai cég, a ZIA valda befektetési társaság és a Sanitex logisztikai vállalat. A LAL honpapján olvasható információ szerint azonban Gediminas Ziemelis, a ZIA valda főrészvényese szeptember közepén jelezte, hogy valószínűleg változások következnek be a társaság részvényesi struktúrájában.

A légitársaság privatizációjára először 1992-ben tett kísérletet a privatizációs szervezet, amikor az ötmilliárd forint jegyzett tőkéjű Malév 35 százalékát 77 millió dollárért vásárolta meg az Alitalia olasz légitársaság és a Simest olasz állami befektetési társaság. A 35 százalékos Malév-csomag állami visszavásárlása 1999 közepén történt meg azzal a céllal, hogy megkönnyítse a légitársaság tényleges privatizációját.

A Malév második privatizációs pályázatát 2000 októberében írta ki az ÁPV Rt. a 7,6 milliárd forint jegyzett tőke 10 százalékát kitevő részvénymennyiség eladására. A pályázatra húsz légitársaságot hívtak meg, ám az ajánlatok beadásának napján, 2001. január 8-án a privatizációs szervezet bejelentette az eljárás felfüggesztését.

Harmadszor, 2004-ben a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Malév Rt. 99,95 százalékot kitevő részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton két pályázó maradt versenyben. A kisebbségi orosz tulajdonban lévő AirBridge és a magyar magánszemélyeket tömörítő ASBK Vagyonkezelő Kft. közül az ÁPV a kedvezőbb ajánlatot tevő AirBridge Zrt.-vel kezdte meg az egyeztetést. Az ÁPV igazgatósága döntés nélkül zárta le a kiírt, tárgyalásos privatizációs eljárást 2005 augusztusában.

A Malév fizető utasainak száma tavaly egy év alatt 4,2 százalékkal 2,968 millióra nőtt, és az értékesítés nettó árbevétele a le nem utazott jegyek értékével együtt 110,879 milliárd forintot tett ki, 0,4 százalékkal többet az előző évinél. A Malév összes bevétele a magyar számviteli szabályok szerint, nem konszolidáltan 11,1 százalékkal 137,605 milliárd forintra emelkedett, az üzemi veszteség 8,967 milliárd forint volt, az adózott veszteség pedig a 2004. évi 4,906 milliárd forintról 1,272 milliárd forintra csökkent.

A társaságnak az év végén 12,842 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési és 533 millió forint rövid lejáratú hitele volt. Ezen túlmenően a Malév a mérlegben 19,207 milliárd forint hátrasorolt kötelezettséget számolt el. A társaság cashflow-pozíciója az év végén 346 millió forint volt, szemben az egy évvel korábbi mínusz 3,65 milliárd forinttal.

A Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség (MAPLÉSZ) tagszervezetei etikailag és jogi szempontból is aggályosnak látják, hogy a privatizációs pályázat értékelése során az ÁPV biztosítja a részvétel lehetőségét a Malév vezérigazgatójának a pályázatot elbíráló bizottságban – tájékoztatta a szövetség az MTI-t pénteken közleményben.

Hortobágyi Ferenc, a Malév hat szakszervezete közül négyet tömörítő MAPLÉSZ ügyvivője az MTI kérdésére pénteken azt mondta, hogy a vezérigazgató részt vett a befektetők felkutatásában, ezért aggályos a részvétele a bírálóbizottságban.

Oravecz Péter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy a Malév vezérigazgatója mint a magyar légitársaságról legtöbb ismerettel rendelkező személy konzultánsként vesz részt a munkában, nem szavaz és nem pontoz. Az ő szakmai segítségére van szükség a megalapozott döntéshez – magyarázta az MTI-nek az ÁPV Zrt. kommunikációs igazgatója.

A MAPLÉSZ négy szakszervezete a Malév csoport közel 3000 dolgozója közül mintegy 1800-at tömörít – válaszolta az MTI kérdésére a szövetség ügyvivője.

A szibériai KrasAir légitársaság megerősítette, hogy résztulajdonosa és vezérigazgatója, Borisz Abramovics ismét ajánlatot tett a Malév megvételére az AirBridge Zrt. útján, amelynek főrészvényese.

Abramovics, aki egyben az AiRUnion légi tömörülés “ideológusa”, abban a szinergiahatásban látja a Malév egyetlen esélyét a nehéz helyzetéből való kilábalásra, amely járathálózatának az AiRUnion tagjainak hálózatával való összekapcsolásából fakadhat – mutatott rá a krasznojarszki légitársaság pénteki közleményében (www.krasair.ru).

A közlemény emlékeztetett, hogy Abramovics – az AirBridge által lényegében megnyert, de a magyar vagyonügynökség által végül eredménytelenül lezárt tavalyi pályázat után is – többször megerősítette eltökéltségét az újabb Malév-tenderen való részvételre.

Abramovics szerint a Malév és az AiRUnion partnerségéből fakadó szinergiák révén 2-3 éven belül nyereségessé lehet tenni a Malévot, amelynek a nevét megtartanák. Az AiRUnion ugyanis, amely négy másik orosz légitársaságot fog össze a KrasAirrel, jelentős utasáramlást biztosíthat Budapesten át a Malév európai járataihoz – érvelt Abramovics, jelezve: a Malév befektetési értékének felmérésénél a várt szinergiákat is figyelembe vették.

Abramovics számára a Malév az európai piacra való kilépést jelenti – mondta az Ekszpert hetilap online kiadásának Szergej Filcsenkov, a Finam befektetőcég elemzője, akinek értékelése szerint Abramovics 300-350 millió dollárt fizethet ki a magyar légitársaságért, a beruházási program pedig további 200-250 millió dollárt igényelhet.

A vagyontárgy (mármint a Malév) veszteséges, de presztízst jelent, hiszen mégiscsak egy nemzeti légitársaság – jegyezte meg Filcsenkov, aki szerint Abramovics lényegében az EU piacára való kilépésért és saját repülőgépparkja bővítéséért fizet.

Mindamellett az orosz elemző szerint az AiRUnion több problémát vásárolhat be a Malévval, mint amennyi lehetőséget. A Malév gépparkja elöregedett, szakszervezete viszont meglehetősen agresszív, így elég nehéz lesz javítani az üzlet hatékonyságát – vélte Filcsenkov.

Az AirUnion fúzióját még mindig gátolja az orosz gazdasági tárca és a vagyonügynökség vitája: az előbbi nem bánná, ha a magánrészvényesek többségi részesedéshez jutnának az egységes AirUnionban, az utóbbi viszont ragaszkodik az állami ellenőrzés fenntartásához.