Építési viták Balatonszemesen

Helyenként 20 méternél is magasabb épületeket húzna fel a balatonszemesi parton az SCD Group. A helyi képviselőket már megnyerték a tervnek.

„A leghatározottabban tiltakozunk a képviselő-testület 2010. május 17-ei döntése ellen, amellyel a helyi rendezési tervet módosította (…) Ezzel az SCD Group mesterséges dombokra tervezett beruházása megvalósulása esetén akár 21 méter magas épülettel is beépíthető Balatonszemes központi, vízparti ingatlana” – áll annak az aláírásgyűjtő ívnek a fejlécében, amelyhez a balatonszemesi ingatlantulajdonosok csatlakozását várja a helyi Fürdőegyesület. A civil szervezet azért fogalmazta meg petícióját, mert szerintük a Balaton-környék korábbi meghatározó idegenforgalmi vállalatait – Siotour, Balatontourist, Zalatour – évekkel ezelőtt megvásárló SCD befektetőcsoport (lásd Csoportkép című írásunkat) a szemesi Lido kemping területén olyan beruházást tervez, amely szerintük alapvetően megváltoztatná a vízparti település arculatát.

A tiltakozók attól tartanak, olyan – megfogalmazásuk szerint – toronyházak épülnének a parti ingatlanon, amelyek a „krúdys hangulatú” fürdőhely karakterének átszabásán túl az üdülők egy részét is megfosztanák a panorámától. Követelésük, mint mondják, nem öncélú. Szerintük van arra példa – a balatonszemesi Vitorlás lakókert –, amelyiknél a beruházó OTP maximálisan alkalmazkodott a település építészeti hagyományaihoz.

 Az SCD nem hirtelen ötlettől vezéreltetve vágott bele a 15 millió euró értékűre becsült balatonszemesi ingatlanfejlesztésbe. Igaz, két évvel ezelőtt még egy négycsillagos – sport- és egyéb létesítményekkel kiegészített – hotel terveiről beszéltek. A mai tervekben viszont már három részre tagozódó, 11 kiemelkedő épületrészből álló, 130 apartmant magában foglaló komplexum szerepel. Változó – 3–25,6 méter – magasságú épületek állnának a kemping területén, ahol a megengedett építménymagasság a múlt hónap közepéig mindössze 8 méter volt. Ezt emelte meg a helyi képviselő-testület 4 méterrel, nem is nagyon titkolva, hogy így akarták elhárítani az adminisztratív akadályokat a szerintük a település számára előnyökkel járó fejlesztés elől.
Csoportkép

Jászai Gellértnek, az SCD cégcsoport fő tulajdonosának érdekeltsége, a Manufaktúra-Befektető Kft. kedden beszállt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-be (lásd hírünket a 76. oldalon), ám maga az ingatlanos vállalategyüttes vesztett lendületéből. A cég a gazdasági válságot, illetve a bankok megváltozott hitelezési gyakorlatát okolja a megtorpanásért. A csoport helyzetét egyébként nehéz átlátni: több mint negyven vállalkozás központi cége a Jászai mellett menedzsertársai, Bajka Zoltán és Tomcsányi Gábor tulajdonában álló SCD Group Zrt. Az 513 millió forint alaptőkéjű társaság még 2000-ben indult kft-ként, s anyavállalatként menedzsmentszolgáltatást nyújt a hozzá tartozó társaságoknak.

Az évtized elején felvásárolt Balaton-parti kempingek területére tervezett beruházások érdekében az érintett önkormányzatok zöme módosította a helyi építési szabályzatát a felpuhított Balaton-törvénynek megfelelően. Kedvezett ugyanis az SCD-nek a T. Ház is: a társaság lobbitevékenységének tulajdonítják, hogy a törvényhozás engedélyezte a 15 százalékos beépíthetőséget az addigi 8 százalék helyett (HVG, 2008. június 28.). „Legalább annyira érdekük volt a változás az érintett önkormányzatoknak, amelyek maguk is jelentős ingatlantulajdonosok; nem véletlen, hogy konszenzussal döntött a törvényhozás” – mondta a HVG-nek Elkán Péter, az SCD kommunikációs igazgatója.

Felmerül persze a kérdés, hogy a 12 méteres plafonba hogy férhetnek bele esetenként 20 méternél is magasabb épületek. A válasszal a májusi testületi ülésen Valkó Zsuzsanna jegyző sietett az értetlenkedők segítségére. Az épületek egy részénél – az utca felőli oldalon – több méter magasságban feltöltenék a terepet, így ott csak ettől a megemelt szinttől indul a homlokzatmagasság számítása. A változó épületmagasságokat ráadásul átlagolni kell, így – s ezt a civilek sem vitatják, csupán a trükkös megoldást nehezményezik – teljesen szabályosan úgy is az engedélyezett keretek között lehet maradni, ha ettől néhol felfelé eltér a beruházó.

Az SCD-sek értetlenül állnak a tiltakozók követelései előtt. Mint Elkán Péter, a társaság kommunikációs igazgatója a HVG-nek fogalmazott, az előkészítés során maximálisan figyelembe vették a szakhatóságok észrevételeit, és az ésszerűség határáig beépítették a terveikbe a civilek kéréseit is. A balatoni területi tervtanács és Virányi István balatoni főépítész engedélyezésre javasolta a terveket, sőt egyenesen dicséretesnek minősítette azokat. Elkán azért sem érti az aggodalmakat, mert a felépítendő házak „tömegét” eltakarja majd a kempinget két oldalról közrefogó – a tervezők által is megtartani kívánt – fasor, amelynek 25-30 méteres fái mögül csupán néhány épületrészlet kandikálna ki. „De nincs is kitől elvenni a panorámát” – tette hozzá Elkán, arra hivatkozva, hogy a terület mögött csak egy focipálya található.

Az érdekellentét egyébként nem is annyira a beruházó és a helybeliek, mint a falu „őslakosai” és az üdülőtulajdonosok között van. A nyaralósok ezt azzal magyarázzák, hogy előbbiek többnyire a Balatontól távolabbi településrészeken élnek, még a vízhez sem igen járnak le. Takács József polgármester szerint az idei évet közel 50 milliós hiánnyal indító falunak égető szüksége van a beruházásra, amely a növekvő adóbevételek, az új munkahelyek teremtése révén a település javát szolgálná. Az SCD ráadásul azt is vállalta – emlékeztetett a polgármester –, hogy saját költségén parti sétányt épít ki, visszaadva a nagyközönségnek a kemping előtti, évtizedek óta elzárt területet, amellyel így összefüggő promenád jöhetne létre a szabad strandtól a hajóállomásig. A beruházás támogatói közé tartoznak a helyi óvoda és iskola vezetői is. Szerintük az apartmanházakba várhatóan beköltöző fiatalok gyerekei révén plusz állami normatívához juthatnak a helyi oktatási intézmények. Amiben csak az sántít – érvelnek a tiltakozók –, hogy valószínűleg nem a letelepedni, hanem inkább a nyaralni vágyók vesznek majd itt ingatlant.

A helyi potentátok és a képviselő-testület hozzáállását látva a tiltakozóknak nincs sok reményük a tervek a megfúrására. A játszmák hátterében ugyanakkor, úgy tűnik, politikai ellentét is áll: a Fürdőegyesület jelentős lobbierővel bír, és ők már négy éve sem a jelenlegi polgármesterrel képzelték el a település jövőjét.

Az SCD mindeközben a kedvező piaci környezetre vár. „Az indulás alapvetően a banki hitelezési kedvtől függ” – mondta Elkán, aki szerint Balatonszemesen kívül még 22 olyan projektjük van talonban, amelyek közül több már elvi építési engedéllyel is rendelkezik. S mivel az új kormányprogram értelmében a következő években kiemelt stratégiai ágazat lesz a turizmus, az SCD fejlesztéseinek a politikai széljárás is kedvezhet.