Egyre több lakás, egyre több bevándorló a fővárosban

Amennyiben a magyar bruttó bérszínvonalat 100-nak vesszük, akkor február elején egy átlagos dán munkavállaló több mint nyolcszor “ért többet” egy átlagos magyarnál, míg ez utóbbi egy átlagos moldovai munkavállalónál több mint 12-szer tett többet “zsebre” – derül ki az európai munkaadói szövetség (FedEE) legfrissebb elemzéséből. Az adatok azonnal rávilágítanak arra is, hogy bár jelentősen le vagyunk maradva a keresetek terén a nyugati országoktól, de ha keletebbre nézünk, akkor pedig minket “csodálnak”.

A térségünkben a cseh és a lengyel munkavállalók bruttóban is kissé (8%-kal) többet keresnek átlagosan, mint mi. Némiképp meglepő, hogy az adatok alapján a horvátok 33%-kal többet tehetnek átlagosan “zsebre”, mint a magyar munkavállalók. A szlovákok lemaradnak tőlünk (17%-kal).

A Világgazdaság összeállítása alapján fontos gyorsan hozzátenni, hogy az alábbi grafikonon szereplő adatoknál nincsenek figyelembe véve a bruttó összegeket módosító különböző pótlékok, az adórendszerbeli jelentős különbségek, illetve az országokban jelentősen eltérő fogyasztói árszínvonalak hatásai (azaz a kapott összeg milyen tényleges vásárlóerőt tartalmaz, ez ugyanis sokkal pontosabb összehasonlítást tenne lehetővé).

Az AC Nielsen friss felmérése alapján a magyarok nemcsak az alacsony fizetésükre, hanem a munkaterhelésükre is panaszkodnak: a magyarok 41%-a érzi úgy, hogy túl sokat dolgozik, és csak 53%-uk tartja megfelelőnek a munkaterhelést. Ausztriában és Németországban csak minden harmadik-negyedik válaszadó panaszkodott a sok munka miatt. A magyaroknak csupán az 1%-a érzi úgy, hogy túl kevés a munkával töltött idő, a németek 12%-a válaszolt hasonlóan.