A végtörlesztés sérülékennyé tette a magyar bankokat

Eredményei alapján jelentősen nőtt a magyar bankrendszer sérülékenysége a fél évvel ezelőtti állapotokhoz képest.

Ebben egyrészt a kedvezőtlenebbre fordult konjunkturális kilátások, másrészt pedig a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének bevezetése játszott szerepet. Így bár a jegybank 2011. szeptemberi makrogazdasági előrejelzése alapján számított alappálya mellett 2012 végéig minden bank teljesíti a törvény által előírt tőkeminimumot, egyes intézmények tőkehelyzete alkalmazkodás nélkül feszítetté válhat. Ezt elkerülendő a tulajdonosoknak célszerű tőkét emelni, mivel az alternatíva az amúgy sem magas hitelkibocsátás visszafogása. Az alappályánál lényegesen súlyosabb visszaeséssel számoló makrogazdasági forgatókönyv (stresszpálya) esetén azonban mintegy 200 milliárd forint tőkebevonás is szükségessé válhat a törvényi minimum teljesítése érdekében 2012 végéig, ami összegében a 2009-es válságállapotokat idézi. Ebben a forgatókönyvben még a tőkeerősebb bankok is kénytelenek lennének szűkíteni a kihelyezhető új hitelek mennyiségét, mivel a teljes bankrendszer szabad tőkekapacitásaiban drasztikus zsugorodás lenne tapasztalható.

A stresszteszt alappályás forgatókönyve a jegybank legutóbbi, szeptemberi Inflációs jelentését követi. Ez a fél évvel korábbi előrejelzésekhez képest pesszimistább képet fest a magyar gazdaság növekedési kilátásairól: amíg év elején még csaknem 3 százalékos reálgazdasági növekedést várt ez évre és jövőre, addig 2011-re már csak 1,6, a jövő évre pedig 1,0 százalékos növekedéssel számol a szeptemberi előrejelzés. Ehhez hasonlóan a stresszpályán is gyengébbek a növekedési kilátások, mint fél éve. A romló konjunkturális környezet mellett a kedvezményes végtörlesztés bevezetése is jelentősen növeli a bankrendszer sérülékenységét. Az alappályán feltételezett 20 százalékos állományarányos végtörlesztés miatt 207 milliárd forintos veszteséggel számol a stresszteszt a teljes bankszektorra. A stresszpályán ennél 10 százalékponttal magasabb végtörlesztési arányt feltételez, amely az árfolyam további feltételezett gyengülésével együtt 356 milliárd forintra növeli a végtörlesztés miatt elszenvedett veszteséget.

Az alappálya mentén minden bank tudja teljesíteni a szabályozói, nyolcszázalékos tőkeminimumot, ami kedvező eredménynek tekinthető. Egyes bankoknak azonban nem marad érdemi tőkepuffere, tőkeszintjük már nem éri el a kilencszázalékos szintet. E kifeszített bankoknak vagy tőkét kell bevonniuk hitelaktivitásuk fenntartásához, vagy kénytelenek a jelenleg sem erős hitelkibocsátásukat tovább szűkíteni. Ez az alkalmazkodási kényszer még erősebb lehet, ha az elmúlt hetek forintárfolyam-alakulása tartós marad. A stresszpályás forgatókönyv esetén már a 2009-es évet idéző tőkehiányokat mutat a stresszteszt: mintegy 196 milliárd forintra becsüli a bankok tőkebevonási igényét. Ráadásul a tőkemegfelelési mutatók darabszám alapú eloszlása és a teljes bankrendszerre vonatkozó tőkemegfelelési mutató összehasonlításából az is kiderül, hogy ezek a jelentős pótlólagos tőkeszükségletek elsősorban nagyobb intézményekhez kötődnek. Egy újabb erős válsághullám tehát olyan jelentős mértékű tőkehiánnyal járna a magyar bankrendszer jelentős intézményeinél, ami hitelalkalmazkodást és tőkeemelést egyaránt szükségessé tenne. A bankok hitelezési kapacitásának csökkenése azonban azt jelenti, hogy esetlegesen sikeres beruházási projektek megvalósítása is késlekedhet vagy meghiúsulhat, tovább rontva az ország növekedési kilátásait.

A stresszteszt szerint tehát a romló makrogazdasági kilátások és a kedvezményes végtörlesztés várható hatásai jelentősen apaszthatják a magyar bankrendszer eddigi tartalékait. Ebben a helyzetben egy újabb jelentős, Európán végigsöprő válsághullám már komoly feltőkésítési igényekkel járna, ami az anyabankok elkötelezettségét kívánja meg, és feltehetően még az eddigieknél is drasztikusabb hitelvisszafogást kényszerítene ki.