2050-re az áramigény negyedét kapcsolt erőművek biztosíthatják Európában

Jelenleg az európai áramigény alig valamivel több, mint 10 százalékát biztosítják a kapcsolt erőművek , de ez az arány az évszázad közepére akár a 25 százalék fölé is felkúszhat – vallják a COGEN Europe, a kapcsolt energiatermelést képviselő európai szakmai szervezet szakértői.

A szervezet több lehetséges fejlődési utat is elemzett, ezek közül a legvalószínűbbnek tartott lehetőség szerint 2050-re a villamosenergia-rendszer mostani alapjait jelentő, zsinórtermelésre optimalizált egységek – amelyek napjainkban a kapacitások mintegy 79 százalékát adják – aránya jelentősen csökkenni fog 2050-re. Az előrejelzések szerint 50 százaléknál is kevesebb lesz majd ezen, javarészt nukleáris és szénalapú erőművek részesedése. A kapacitások másik felét olyan időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra adják majd, mint a nap- és a szélerőművek.

Ezek mellett viszont jelentős szerep jut majd kapcsolt erőműveknek is az egészen kicsi gázmotoroktól a több megawattos berendezésekig bezárólag. „A technológia sokszínűsége révén nem csak a folyamatos áramtermelésben, de a rendszerszintű szolgáltatások terén – például a megújuló energiaforrások szabályozásában – is jelentős szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethető és gyorsan indítható egységeknek” – mutat rá Rudolf Viktor, az iparágat itthon képviselő szakmai szervezet, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság, elnöke.

Az európai energiarendszer zöldülése által megkívánt rugalmas szabályozói képességek mellett a technológia elterjedését támogatja annak primerenergia-hatékony működése is. A gázalapú egységek jelenlegi átlagos hatásfoka európai szinten mintegy 10 százalékos primerenergia-megtakarítást biztosít, ugyanakkor a legújabb technológiák alkalmazása már most képes ennél jóval nagyobb energia-megtakarítást is biztosítani, ahhoz képest, mintha az áramot és a hőt külön termelnék.

„2012-ben a magyarországi kapcsolt energiatermelők a szigorú referenciaértékekhez viszonyítva is átlagosan 17,75 százalékkal kevesebb földgázt használtak egységnyi áram és hőenergia előállításához, mintha azt külön-külön kellett volna megtermelni. Ez nem sokkal marad el a hasonló paramétereket vizsgáló dán felmérés eredményeitől, ahol átlagosan 25 százalékos megtakarítást értek el a modern berendezések” – mutat rá Rudolf Viktor.

Magyarország esetében ráadásul a hazai energiatermelés jelentős részét biztosító fosszilis nagyerőművek áramtermelési hatásfokának országos átlaga 35-37 százalék körül alakul, míg a hőtermelés esetében ez az érték 83-85 százalék körül mozog. „Ezt figyelembe véve a kapcsolt technológia primerenergia-megtakarítása az itthoni viszonyok között ezek földgázigényéhez mérten már eléri a 36-38 százalékot” – hangsúlyozza a szakmai szövetség elnöke. Amennyiben a hazai kiépített kapacitások teljes kihasználtság mellett üzemelnének a földgázimport-függőség akár 6 szá zal&eacu te;kkal is csökkenthető lenne, ami viszont jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkentéssel is járna, ami az európai kvótakereskedelmi rendszer 2013-as változásával már gazdasági értelemben is jelentős tételt jelenthet, főleg, ha a kvótaárak a jövőben emelkedni kezdenek, és azok beépülnek az energiatermelés árába.

Az MKET szakértői ugyanakkor rámutatnak: a kapcsolt előnyeit igazán kihasználni csak komplex megközelítés mentén lehet. Idehaza sem kellene mást tenni, mint az előnyöket felismerve, a hazai viszonyokra adaptálni a máshol már bizonyított konstrukciókat. Egy összetett szabályozási és támogatásai rendszer mentén a kapcsolt energiatermelő vállalkozások jelentősen járulhatnának hozzá az ország energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítéséhez. „Mindezt úgy lehetne elérni, hogy közben a vállalkozások a nemzetgazdasági eredményeket is támogatnák, miközben a csökkenő energiaimport-igény mentén a külkereske delmi m& eacute;rleg is javulna. A helyi önkormányzatok pedig az iparűzési adón keresztül élvezhetnék az előnyöket” – mondja Rudolf Viktor.