Így olvassunk tulajdoni lapot!

Nagyon fontos, hogy alaposan ismerjük az eladó ingatlanok tulajdoni lapjára vonatkozó szabályokat, és azt, hogy hogyan kell helyesen értelmezni a dokumentumot. Az ugyanis – legyen az az aktuális adatokat mutató szemle, vagy az ingatlannal kapcsolatos régi, már törölt adatokat is feltüntető teljes másolat – az adott ingatlan jogi helyzetére vonatkozóan szinte minden információt megmutat.

A tulajdoni lap három, római számmal jelölt fő részből áll. A teljesség igénye nélkül az első az ingatlan alapvető adatait (méret, jelleg, stb.) rögzíti, a második a tulajdonosok személyét és az őket megillető tulajdoni hányadot, a harmadik rész pedig az ingatlanhoz kapcsolódó, leginkább másokat megillető jogokat, illetve azok jogosultját (pl. bank jelzálogjoga és az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom, másik ingatlan tulajdonosát az ezen ingatlanon megillető szolgalom jellege, végrehajtás megindításának joga, haszonélvezeti jog).

Kiemelkedő jelentőségű az I. rész fölötti szakasz is, ahol többek között az esetleges széljegyet tüntetik fel. A földhivatalhoz a konkrét ingatlannal kapcsolatban benyújtott bármely kérelem esetén az ingatlan tulajdoni lapjára a beadvány iktató számát a benyújtás napján – a dátumot szintén megjelölve – rávezetik, ez az ún. széljegy. A széljegy kifejezi, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan már megindult bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás, mutatja továbbá a kérelmek intézésének sorrendjét (amennyiben a különböző kérelmek kérelmezői eltérően nem állapodnak meg, a földhivatal köteles mindig a korábban érkezett kérelmet elbírálni).

Fontos kiemelni, hogy a széljegy csak azt jelzi, hogy a benyújtott kérelem elbírálása folyamatban van, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérelemnek a földhivatal helyt adott, annak elbírálása következtében ugyanis a kérelmet a földhivatal akár el is utasíthatja. Így akár egy megfelelő külső formával ellátott üres dokumentum is beadható, amely fel tudja tartani ügyünk elintézését. A széljegy ugyanakkor árulkodik arról, hogy milyen eljárások vannak folyamatban, azaz mely ügyek elbírálása fogja megelőzni a mi esetleges kérelmünket.

Tudnunk kell, hogy abban az esetben, ha a tulajdoni lap tartalmát érintő változást, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelmet (pl. a tulajdonjog bejegyzése) elutasítja a földhivatal, az elutasítás tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére. Ennek megtörténtével egyidejűleg a kapcsolódó széljegyet hivatalból törli a földhivatal. Az elutasítás tényét abban az esetben nem kell bejegyezni a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés iránti kérelem vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat olyan hiányosságban szenved, amelyet hiánypótlásra irányuló eljárásban sem lehet pótolni.

Amennyiben a földhivatal elutasítja a kérelmet, és ennek tényét bejegyzi a tulajdoni lap III. részére, az elutasításról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, fellebbezéssel lehet élni. Amíg a fellebbezésre nyitva álló határidő le nem telik, vagy a felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról és a földhivatal nem törölte az elutasítás tényét, kockázatos lehet az ingatlan újabb adásvétele, hiszen még nem zárult le megnyugtatóan a korábbi eljárás. Erre tekintettel mindenképpen érdemes megvárni, amíg a tulajdoni lap III. részéről törlik a korábbi eljárásra utaló bejegyzést.

Őszinte Ingatlanos

(A cikk elkészítéséhez a Dr. Olasz Balázs Ügyvédi Iroda szakértője nyújtott szakmai segítséget, www.drolasz.hu)