A lakáspiac alakulása
A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés „hullámvasútra ült”. 2010 októberében a piaci helyzet összesített értékelése éppen javult. A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a fővárosban – a panelek kivételével – és Nyugat-Magyarországon legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak.
2010-ben a lakásépítés egyértelműen csökkenő pályán halad. Az újonnan használatba vett lakások száma az első három negyedévben 34%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
A lakosság lakáshitel-állományának változása a megelőző 12 hónapban, 2007-2010 (milliárd Ft)
Forrás: KSH
A teljes lakossági lakáshitel-állomány 2010 augusztusának végén – aktuális árfolyamon, (a forint leértékelődését tükrözve) – 440 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az árfolyamhatással korrigált állományok esetében viszont csak minimális növekedés tapasztalható, mégpedig 38 milliárd forintot kitevő.
A teljes devizahitel-állományon belül az euró-hitelek részaránya tovább emelkedett, 2010. augusztusának végén 9,8%-os volt. Egy évvel korábban ez az arány 4,8%-ot tett ki. Mivel devizában denominált hitelre nem lehet jelzálogjogot bejegyeztetni, ezért a jövőben nyilván egyre nőni fog a forinthitelek aránya a teljes állományon belül. (A devizában történő kihelyezés a lakás-lízingpiacra szűkül).
2010 első félévében Magyarországon 21 ezer hitelfelvevő számára összesen 111 milliárd forintot kitevő új lakáshitelt engedélyeztek, ami 40%-kal kevesebb az egy évvel korábbi azonos időszaki adatnál. Az összes engedélyezett hitel 6% volt állami támogatású, míg a fennmaradó 94% piaci kamatozású. A hitelcélokon belül visszaesett az építés (16%-ról 10%-ra), az új lakás vásárlása (23%-ról 17%-a), viszont teret nyert a használt lakás vásárlása (54%-ról 62%-ra).
Az MNB hitelezési felmérésének eredményei szerint a kereskedelmi bankok az idei első negyedévben egyértelműen szigorították a hitelezés feltételeit, de a második félévben már nem került sor további szigorításra. A következő félévben a bankok a lakáshitelek iránti kereslet enyhe növekedését valószínűsítik. E várható növekedés két legfontosabb eleme a kamatszínvonal csökkenése illetve a korábbinál vonzóbb kondíciók lehetnek.
A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, majd egyfajta hullámmozgás kezdődött. 2010. áprilisában országos átlagban kissé javult, 2010. júliusában enyhén romlott, majd 2010. októberében ismét javult a helyzetértékelés az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az októberi összesített helyzetértékelés szinte pontosan megfelel a fél évvel korábbinak, azaz az áprilisinak, viszont lényegesen elmarad a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása előtti időszakétól.
Budapesten az egyes piaci szegmensek megítélése – a panellakások többségének kivételével – jellemzően valamelyest javult. Különösen a családi házakra vonatkozó helyzetértékelés vált kedvezőbbé. A pesti belváros ugyan még mindig a legkedvezőtlenebbnek tekinthető szegmens, de a megítélése számottevően javult.
Kelet-Magyarországon szinte „megállt az idő”, azaz a helyzetértékelések változatlanok az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Nyugat-Magyarországon viszont minden szegmensben javulás volt értékelhető.
A következő táblázatban foglaltuk össze a megkérdezett ingatlanokkal foglalkozó cégek véleményét az egyes lakáspiaci szegmensekről illetve ezeknek a következő egy évben várható alakulásáról.
A lakáspiac szegmenseinek értékelése és a következő 12 hónapra szóló várakozások*
|
Helyzetértékelés |
Várakozás |
Várható változás |
||
2010. július |
2010. október |
Változás |
|||
Budapest |
|
|
|
|
|
Nem panel társasházi lakások |
|
|
|
||
Budai zöldövezet |
-42 |
-35 |
|
-31 |
|
Egyéb Buda |
-44 |
-40 |
|
-33 |
|
Pesti belváros |
-58 |
-48 |
|
-33 |
|
Pesti zöldövezet |
-52 |
-46 |
|
-27 |
|
Egyéb Pest |
-46 |
-40 |
|
-36 |
|
Panellakások |
|
|
|
|
|
Észak-Pest |
-54 |
-42 |
|
-40 |
|
Dél-Pest |
-47 |
-44 |
|
-40 |
|
Buda |
-44 |
-40 |
|
-36 |
|
Családi házak |
|
|
|
|
|
Pest |
-44 |
-30 |
|
-28 |
|
Buda |
-44 |
-31 |
|
-23 |
|
Kelet-Magyarország |
|
|
|
||
Nem panel társasházi lakások |
-58 |
-59 |
|
-36 |
|
Panellakások |
-58 |
-55 |
|
-32 |
|
Családi házak |
-58 |
-59 |
|
-5 |
|
Nyugat-Magyarország |
|
|
|
||
Nem panel társasházi lakások |
-62 |
-53 |
|
-29 |
|
Panellakások |
-60 |
-41 |
|
-27 |
|
Családi házak |
-62 |
-53 |
|
-29 |
|
A válaszadó ingatlanfejlesztő és -forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest a fővárosban – a panelek kivételével – legtöbb szegmensében javuló piaci helyzetre számítanak. Különösen a pesti zöldövezeti társasházi lakásoknál és emellett a pesti belvárosnál várnak jóval kedvezőbb helyzetet. A vidéki körzetekben is szinte minden részpiacon javulás várható ,ami a legtöbb szegmensben jelentős mértékű .
A következő 12 hónapra vonatkozó átlagos árcsökkenési prognózis Nyugat-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti átlagértékhez képest változatlan. A keleti régióban és a fővárosban enyhültek az árcsökkenési várakozások. Továbbra is igaz, hogy a legnagyobb mértékű árcsökkenés mind a fővárosban, mind vidéken a panellakások esetében valószínűsíthető.
A használt lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a következő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)
Nem panel társasházi lakások |
|
Budai zöldövezet |
-1 (-2) |
Egyéb Buda |
-2 (-3) |
Pesti belváros |
-2 (-4) |
Pesti zöldövezet |
-2 (-2) |
Egyéb Pest |
-2 (-3) |
Panellakások – Észak-Pest |
-4 (-5) |
Panellakások – Dél-Pest |
-4 (-5) |
Panellakások – Buda |
-3 (-4) |
Családi házak – Pest |
-2 (-3) |
Családi házak – Buda |
0 (-2) |
Budapest összesen |
-2,2 (-3,3) |
Kelet-Magyarország |
-4 (-5,7) |
Nem panel társasházi lakások |
-3 (-5) |
Panellakások |
-5 (-7) |
Családi házak |
-4 (-5) |
Nyugat-Magyarország |
-3 (-3) |
Nem panel társasházi lakások |
-3 (-3) |
Panellakások |
-3 (-5) |
Családi házak |
-3 (-1) |
Zárójelben az előző – 2010. júliusi felmérés adatai.
Az új építésű társasházi lakások fajlagos (négyzetméterenkénti) árának a követő 12 hónapban várható változása (százalékos változás a jelenlegi árakhoz képest)
Budapest |
3,5 (-2) |
Pest megye |
0 (-1) |
Kelet-Magyarország |
1 (0) |
Nyugat-Magyarország |
0 (0) |
Összesen |
1,5 (-0,8) |
Zárójelben az előző – 2010. júliusi – felmérés adatai.
Az új építésű lakások átlagos árai a kapott válaszok alapján, vidéken várhatóan lényegében nem változnak a következő egy évben. A fővárosi agglomerációban a válaszadók – talán a leálló fejlesztések okozta lokális hiányok kialakulásának lehetősége okán – érdemi, nagyjából a várható általános inflációs ütemnek megfelelő, áremelkedésre számítanak.
A piac ár-jellegű alkalmazkodása a megváltozott keresleti-kínálati viszonyokhoz még nem fejeződött be, de már a vége felé jár.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. országosan reprezentatív 1000 fős mintán végzi a lakosság gazdasági várakozásainak és beruházási terveinek felmérését az Európai Unió módszertanát követve. Ennek keretében negyedévente kerül sor a lakosság lakásépítési, -vásárlási, illetve -felújítási terveinek felmérésére.
A lakosság lakásépítési, vásárlási és felújítási szándékai (4 negyedéves mozgóátlagolt értékek, ezer háztartás)
Negyedév |
Lakásépítés, -vásárlás |
Lakásfelújítás, -bővítés |
||
Biztosan |
Valószínűleg |
Biztosan |
Valószínűleg |
|
2002. 01. |
28 |
101 |
147 |
487 |
2002. 02. |
39 |
114 |
159 |
523 |
2002. 03. |
51 |
123 |
158 |
518 |
2002. 04. |
56 |
132 |
172 |
517 |
2003. 01. |
58 |
141 |
174 |
503 |
2003. 02. |
59 |
140 |
159 |
474 |
2003. 03. |
57 |
134 |
152 |
451 |
2003. 04. |
54 |
127 |
139 |
430 |
2004. 01. |
61 |
103 |
134 |
392 |
2004. 02. |
59 |
94 |
120 |
359 |
2004. 03. |
55 |
84 |
125 |
355 |
2004. 04. |
51 |
79 |
117 |
339 |
2005. 01. |
52 |
97 |
123 |
380 |
2005. 02. |
50 |
98 |
119 |
402 |
2005. 03. |
53 |
99 |
125 |
396 |
2005. 04. |
52 |
109 |
123 |
407 |
2006. 01. |
49 |
108 |
122 |
413 |
2006. 02. |
55 |
116 |
138 |
414 |
2006. 03. |
51 |
130 |
116 |
422 |
2006. 04. |
53 |
128 |
118 |
413 |
2007. 01. |
50 |
122 |
112 |
391 |
2007. 02. |
39 |
128 |
97 |
371 |
2007. 03. |
36 |
111 |
95 |
344 |
2007. 04. |
32 |
100 |
84 |
317 |
2008. 01. |
27 |
96 |
71 |
296 |
2008. 02. |
26 |
78 |
59 |
247 |
2008. 03. |
30 |
83 |
51 |
233 |
2008. 04. |
26 |
74 |
45 |
207 |
2009. 01. |
27 |
60 |
37 |
164 |
2009. 02. |
25 |
46 |
32 |
153 |
2009. 03. |
22 |
32 |
37 |
144 |
2009. 04. |
22 |
32 |
33 |
147 |
2010. 01. |
17 |
34 |
32 |
139 |
2010. 02. |
11 |
47 |
30 |
131 |
2010. 03. |
5 |
54 |
23 |
123 |
2010. 04. |
3 |
53 |
25 |
116 |
A 2010. októberi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások az előző negyedévhez képest tovább csökkentek. A jelen felmérés eredményei (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján) mintegy 3 ezer a következő 12 hónapban biztosan és további 53 ezer valószínűleg lakást építő vagy lakást vásárló háztartás jelenlétére utalnak. Ez mind a biztos szándékú körben, mind a valószínű szándékú körben folytatódó csökkenést jelez.
A lakásfelújítást és -korszerűsítést biztosan tervezők arányai kis mértékű emelkedést jeleznek az előző negyedévhez képest, az ezt csak valószínűsítőké azonban további csökkenést mutat (a szezonális hatást kiszűrő 4 negyedéves mozgó átlagok alapján). 2010 októberében a meglévő lakásokon a háztartások 0,7%-a tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül, mely enyhe növekedést mutatott júliushoz képest. Ez mintegy 25 ezer háztartás lakás-felújítási szándékát jelenti a következő egy évben. A fentieken túlmenően további 2,7% tartja valószínűnek ilyen kiadásait (116 ezer háztartás).