Az eurózóna teljes szétesése jöhet

Az európai bankrendszer az EKB hathatós segítsége nélkül könnyen egy újabb hitelválságba ránthatja az eurózónát – figyelmeztetett számos neves közgazdász, például a Credit Suisse elemzője. A világ legnagyobb befektetési alapját kezelő Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian szerint Európa előtt három út áll, az egyik az eurózóna teljes szétesése, a másik a fiskális unió, a harmadik pedig az eurózóna fennmaradása, néhány ország kilépése és csődje mellett. Véleménye szerint a kockázatok jelentősen nőttek, az európai politikusok megegyezése mellett az EKB nagy mértékű államkötvény vásárlására is szükség lehet – írja a CNBC

A tőzsdéken az elmúlt héten optimista hangulat uralkodott, a befektetők ugyanis egyre inkább úgy vélték, az európai adósságválság hosszú távon is megoldható lesz. A világ legnagyobb befektetési alapját is kezelő Pimco vezérigazgatója, Mohamed El-Erian viszont úgy látja, a remények valóra válásához még rengeteget kell tenni. A guru szerint a bankok stabilizálása mellett a legfontosabb, hogy megoldást találjanak a növekedésre és az adósságproblémára egyszerre.

El-Erian elemzése szerint három forgatókönyv képzelhető el az eurózóna jövőjével kapcsolatban. Az első az eurózóna teljes szétesése, amely nem csak Európa, de a világgazdaság számára is hihetetlen zavarokat okozna. A másik a fiskális unió megvalósulása, a harmadik egy középút, amely szerint egy kisebb, de erősebb eurózóna jönne létre. Ez utóbbi esetében legalább három ország csődbe jutna, és kilépne az EU-ból. A Pimco-nál már ezentúl jóval nagyobb esélyt adunk a negatív forgatókönyveknek – mondta a szakember.

A pozitív forgatókönyv egyik kulcsa, hogy az Európai Központi Bank az európai országok megállapodása után megtámogatná pénznyomtatással a leggyengébb európai kötvénypiacokat. Ez teljesen megváltoztatná a piacok irányát. Annak az esélye, hogy erről sikerül-e megállapodniuk az EKB december 9-ei csúcsán, kevesebb mint 50 százalék – tette hozzá.

Az EKB egyik döntéshozója, Erkki Liikanen eközben úgy nyilatkozott, Európa egy újabb hitelválságba kerülhet, ha nem képes megállítani az adósságválság terjedését. A negatív spirál szerint ezúttal is a bankrendszerből indulhat, ahogy az általában a legnagyobb válságokban megszokott. Jelenleg ugyanis nincsenek meg az eszközök a negatív spirál (emelkedő állampapír hozamok, romló banki tőkehelyzet, csökkentett hitelezés, fokozódó recessziós veszélyek, további költségvetési megszorítások, még mélyebb recesszió, stb.) megfékezésére.

Az olasz tőkepiaci felügyelet vezetője, Giuseppe Vegas hasonló problémára figyelmeztetett. Véleménye szerint az európai bankfelügyelet előírásai szerinti napi portfólió átértékelés igen megkérdőjelezhető most az olasz bankok esetében, mivel a bankoknak, amelyek amúgy is komoly bajban vannak, az államkötvényhozamok emelkedése miatt folyamatosan növelniük kell tőkeellátottságukat, ami a hitelezés leállásához, és az eszközök körülményes értékesítéséhez vezet. A pénz már jelenleg sem mozog a rendszerben, és fennáll egy hitelválság kockázata – figyelmeztetett Vegas.

Az eurózóna kötvénypiacain tapasztalható likviditási és hozamemelkedési problémák agresszív, azonnali beavatkozást igényelnek az EKB részéről – véli a Credit Suisse stratégája, Yiagos Alexopoulos. A szakember szerint az EKB-nak minél hamarabb jelentős (a becslése szerint megközelítőleg 1000 milliárd euró) mértékben kellene magas hozamú európai államkötvényeket vásárolnia a másodlagos piacon. Egy ilyen program valószínűleg növelné a német kötvényhozamokat, és csökkentené a periféria országok kockázati prémiumát, ez pedig érthetően nem tetszik annyira a német politikusoknak. Az EKB “Quantitative Easing-je” valószínűleg az alacsonyabb GDP arányos államadóssággal rendelkező országoknak segítene a legtöbbet, például Spanyolországnak – tette hozzá.