Vészjelek az építőiparból
Úgy tűnik, nem tud kikecmeregni a recesszióból a hazai építőipar. A lakáskereslet további visszaszorulása mellett az állami megrendelések lendülete is megtört.
A 2009 februárjában bejelentett 1800 milliárd forintos állami beruházási csomag sem mentette meg az ágazatot. A szektor termelése novemberben éves alapon 14,5 százalékkal esett vissza mind a nyers, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez közel két éve a legnagyobb tizenkét havi zsugorodás, az utóbbi hónapokra mérsékelt csökkenés volt a jellemző, októberben például 2,4 százalékkal esett a termelés. 2009-ben csak egyszer, júniusban mutatott erőteljes javulást az ágazat, de akkor is csak az áfakulcs emelkedése miatt előre hozott tranzakciók következtében.
A rendkívül gyenge novemberi teljesítményre jellemző, hogy még az előző hónaphoz viszonyítva is 9,6 százalékos volt a hanyatlás. Ugyanakkor az év folyamán volt még ennél is hektikusabb havi mozgás, egyszer az előbb említett áfaváltozást követően, azt megelőzően pedig februárban csökkent 13 százaléknál is jobban a havi termelési index. Az építményfőcsopor-tokra bontás szerint az épületek esetében 20,9, az egyéb építményeknél másfél év bővülést követően 8,4 százalékos zsugorodást regisztrált a hivatal.
További negatív folyamatokat vetítenek előre az ágazat rendelési adatai, a hónapban kötött szerződések volumene 21,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, ezt a KSH részben a bázisidőszakban beérkező nagy összegű út-, vezeték- és vasútépítésre kötött kontraktusokkal magyarázza. A teljes szerződésállomány viszont még így is 16,3 százalékkal emelkedett egy év alatt, de nagyon alacsony a viszonyítási alap, a 2005-ben elért csúcsnak alig a fele.
Novemberben mindkét építőipari alágazat – az épületek, valamint az egyéb építmények építése – is csökkenést mutatott az előző hónaphoz képest – jelezte Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A csökkenés mértéke a főként a magánszektor beruházásaihoz köthető épületek építése alágazatban volt nagyobb. Az egyéb építményeknél dominánsnak számító állami megrendelések az év első felében még ellensúlyozni tudták a magánszektor beruházásainak a csökkenését, az állami projektek kifutásával párhuzamosan azonban ez a hatás eltűnt. A korábbi hitelválságok tapasztalatai alapján a szakértő szerint még az idén sem lehet számítani érzékelhető élénkülésre a szektorban. Még a hitelezés 2008. őszi hirtelen szűkülése előtt elindított projekteket befejezik, de újak alig indulnak – fűzte hozzá az elemző.
Negatív meglepetést okozott Kondrát Zsoltnak is, hogy az építőipari termelés éves és havi összevetésben is ilyen nagy mértékben csökkent. A novemberi visszaesés nagyrészt annak köszönhető, hogy októberben több nagy értékű építkezés is befejeződött – emeli ki az MKB Bank vezető közgazdásza. Az állami beruházások jelentős volatilitást visznek az adatokba, míg a lakásépítések esetében további trendszerű csökkenést vár Kondrát. 2010-ben további 7-8 százalékkal visszaeső építőipari termelésre számít a szakértő.