Az olimpia menti meg a Fadesa-t?

A Fővárosi Közgyűlés decemberben egyhangúlag elfogadta 2020-as budapesti olimpiai lehetséges helyszíneiről szóló előterjesztéseket. Az tervezett olimpiai létesítmények helyszínei részben magánbefektetők, részben pedig állami és önkormányzati kézben vannak.

Előbbiek között szerepel a múlt
évben csődvédelmet kérő Fadesa Martinisa csepeli telke is, ahová a szervezők
olyan különböző piaci hasznosítású létesítményeket terveztek, mint a médiafalu
és az olimpiai falu. Az olimpia érdekében létrejövő együttműködésről mára
megkezdődtek az egyeztetések a Fadesával – írja a Napi Gazdaság.

A
Duna menti olimpia jegyében a Hajógyári-szigettől a belvároson át a
Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentené az egyes olimpiai
helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A
koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt
további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta.

Az
tervezett olimpiai létesítmények helyszínei részben magánbefektetők, részben
pedig állami és önkormányzati kézben vannak. Utóbbiak között szerepel a
Hajógyári-sziget északi vége, a csepeli szigetcsúcs 30 hektáros közparkja vagy a
szennyvíztisztítótól északra fekvő terület, Kopaszi-gát melletti Egyetemváros,
továbbá a Margitsziget és a stadion környéke.

Ugyanakkor a szervezők
olimpiai létesítményt szánnának a csepeli szigetcsúcson, a Fadesa egyik telkére
is: ennek egyik részén, a közparktól délre kapnának helyet a piaci hasznosítású
létesítmények, mint a médiafalu és az olimpiai falu. Az olimpia érdekében
létrejövő együttműködésről már megkezdődtek az egyeztetések az
ingatlanfejlesztővel, melynek keretében a várakozások szerint a Fadesa vállalja,
hogy a területen csak az olimpiai helyszíneket illető döntések megszületését
követően határoz (2013), tehát addig nem építi be a területet.

A
történethez hozzátartozik, hogy a spanyol ingatlanfejlesztő cég igencsak
megsínylette a pénzügyi válságot – tavaly csődvédelmet kért és intenzív
eszközértékesítésbe kezdett. A jelenlegi ingatlanpiaci helyzet, az említett
telek adottságai (pl. az építési engedélyhez szükséges
infrastruktúra-fejlesztések) és a társaság pénzügyi helyzete rövid távon
egyébként is erősen megkérdőjelezi bármilyen fejlesztési projekt létrejöttét a
területen. Bár ahogy Beleznay Éva budapesti főépítész felhívta a figyelmet, egy
olimpiai létesítmény mindenképpen növelné a területre tervezett lakópark
vonzerejét.

Az olimpiai program tervezői PPP beruházást tartanának
ésszerűnek a Kopaszi-gát környékén. A tervek érintik a portugál Mota-Engil
tulajdonában álló területet is, amely kiszolgáló létesítmények létrehozására
lenne alkalmas.

Beleznay Éva a tervek kapcsán hangsúlyozta, hogy a Duna
menti városi olimpia lehetséges alternatívaként követheti az olyan extenzív,
zöldmezős rendezvényeket, mit a pekingi, vagy várhatóan a londoni olimpia lesz.