Visszakérhet?-e az ajándék, ha az egy ház?

A szül?k a frissen épített családi házat a gyermeküknek ajándékozták, az ifjú pár oda is költözött. A házasság azonban rosszul sikerült, és még a válás el?tt egy szabályos ajándékozási szerz?déssel az ingatlant visszaadták a szül?knek. A válás megtörtént, és sajnos a fiatalasszony hamarosan meghalt. A házaspár most attól tart, hogy a volt vejük megtámadja ezt az ajándékozási szerz?dést.

Valami olyanról hallottak, hogy erre van némi esély. Elképzelhető-e, hogy egy ilyen ajándékozási szerződést a bíróság érvénytelennek nyilvánít? A Törvénykönyv szakértője, dr. Szabó Sándor, a Fővárosi Bíróság nyugalmazott elnöke ismerteti, hogy milyen okok azok, amik az ajándékozási szerződés megváltoztatását esetleg előidézik vagy előidézhetik.

Feltételezhető, hogy ez egy szabályszerű ajándékozási szerződés volt, amelynek alapján tulajdonjogot szerzett a lány, így mint tulajdonost, az ingatlan fölött megillette a rendelkezési jog. Eladhatta, megterhelhette, minden további nélkül elajándékozhatta, akár visszaajándékozhatta a szüleinek is. Kérdés, hogy abban az esetben, ha a fiatalok tovább építkeztek, mondjuk beépítették még a tetőteret is, nem vált-e a férj is tulajdonossá. Nem kétséges, hogy ha a házasságkötés előtt kapta a lány az ingatlant, ez különvagyona. A férj pedig, ha történetesen tényleg ráépítés volt, tehát amit elmond a polgári törvénykönyv, hogy mi a ráépítés, akkor a ráépítéssel a nem tulajdonos férj is tulajdonjogot szerzett abban az arányban amilyen arányban volt a ráépítés. Egy a lényeg, hogy jelentős építkezés legyen, tehát pl. kétszobás lakást, háromszobásra bővítenek. Ha olyan volumenű ez a ráépítés, akkor bizony ez tulajdonjogot teremt a nem tulajdonostárs részére is.

Ilyenkor a jogi helyzet a következő: a szülőknek megvan az a lehetőségük, hogy ugyanebben a perben, amelyet tulajdonjog megállapítására indította vő, ők azt mondják, mi viszontkeresettel a közös tulajdon megszüntetését kérjük, és majd a bíróság meg fogja állapítani, hogy kit milyen tulajdoni hányad illet. Elképzelhető, hogy a vő semmit nem kap, mert gyakori, hogy a szülők pénzzel segítik a fiatalok lakásfelújítást. Apránként a gyermeküknek 100 ezer, 200 ezer forintot adományoznak azért, hogy szépíteni tudják, bővíteni tudják a lakást. Ami viszont azzal jár, hogy tulajdonképpen a házastársaknak a közös vagyonból egy fillért nem kell ráfordítaniuk a feleség különvagyoni vagy a férj különvagyoni házára.

Másként áll dolog a gyerekekkel, ha vannak. A gyerekeket köteles rész illeti meg az elajándékozott ingatlant illetően. A köteles rész a törvényes örökrész fele, tehát adott esetben az egyik gyerek egynegyedére, a másik gyerek ugyancsak az ingatlan egynegyedére tarthat köteles rész kielégítése címén igényt. Ha történetesen a lány a szülőknek az ingatlant a halálát megelőző 15 évnél régebben ajándékozta volna vissza, ez már nem lehetne a köteles rész alapja.