Autópiac: további 10 ezer munkahely lehet veszélyben

Az elmúlt három évben 15 ezer munkahely szűnt meg az autókereskedőknél, de további 10 ezer lehet még veszélyben. Hiába indult biztatóan az év, áprilisra elfogyott a lendület – mondta a hirado.hu megkeresésére a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke.

Gablini Gábor tájékoztatása szerint a tavalyi évhez képest idáig 10 százalék alatti bővülésről lehet beszélni, a várakozások szerint idén legfeljebb 15 százalékkal adnak el több személyautót és kishaszongépjárművet, mint 2010-ben. Míg a válság előtt évente körülbelül 200 ezer új autó talált gazdára, tavaly mindössze 53 ezer. Az előzetes számítások szerint idén 60-62 ezer gépkocsit helyezhetnek forgalomba. A számokból kiderül, hogy Magyarországon még a környező országokhoz képest is drámai a visszaesés, a jóval kisebb Szlovénia is megelőz minket – fogalmazott Gablini Gábor. A svájci frank folyamatos erősödése nem várt terhet jelent, ráadásul azok, akik önerő nélkül vásároltak kocsit, nem engedhetik meg maguknak a váltást. Hiába látszanak pozitív jelek a makrogazdaságban, a kkv-szektorban érdemi elmozdulás még nem tapasztalható, a lakosság pedig megtakarít, feltéve, ha egyáltalán megteheti – magyarázta.

A forgalom nyolcvan százalékát a céges vásárlások teszik ki, pozitív elmozdulás is inkább az ő esetükben tapasztalható. A vállalkozások a nagyobb futásteljesítmény miatt nem is halaszthatják sokáig a cserét – egy idő után már a szervizköltségek is az új beszerzést indokolják –, azok a cégek pedig, amelyek stabilan működnek, illetve külföldi partnereknek dolgoznak, tartani tudják a menetrend szerinti vásárlást. Domonkos András, a Lombard Lízing Csoport vezérigazgatója néhány héttel ezelőtt egy sajtóbeszélgetésen azt mondta: a finanszírozott kocsik esetében nincs szükség olyan mentőcsomagra, mint amilyet a lakáshitelesek esetében dolgoztak ki. Az ezt firtató kérdésre Gablini Gábor úgy válaszolt: a bankok már 2005-2006-ban lehetővé tették a fix törlesztést, ami ugyan növeli a futamidőt, de állandó havi részletet biztosít. Az önerő nélküli hitelezésre kitérve a GÉMOSZ már 2005-ben jelezte, hogy életveszélyes ez a konstrukció, hiszen már az autó vásárlása pillanatában nagyobb lesz a tartozás, mint a jármű értéke, javaslataikat azonban akkor nem vették figyelembe a döntéshozók. „Éveket kellett várni, meg persze a válság is kellett hozzá, hogy belássák: változtatni szükséges. Így tértünk vissza a 2000-es évek elején alkalmazott 30 százalékos önerőhöz, ami sokkal egészségesebb finanszírozást jelent.”

„Hasonlóan régóta szorgalmazzuk, hogy ne engedélyezzék a halasztott áfafizetést a gépjármű-kereskedelemben. A feketézők ugyanis létrehoznak egy céget, behoznak 50-150 nyugati kocsit, az áfát azonban nem fizetik meg utánuk. Amikor már jogszabály szerint is fizetniük kellene, bedöntik magukat, hogy aztán ugyanezek a személyek egy másik céggel az elejéről kezdjék az egészet. Jelentős, milliárdos kár keletkezik” – hangsúlyozta a szervezet elnöke. A szakma elől szívja el a levegőt az a több tízezer illegális szerelő is, aki például lopott olajjal és a spórolás ígéretével csábítja el az ügyfeleket a szakszervizekből, viszont a silány minőségű alkatrészek beépítésével a közlekedésbiztonságot is veszélyeztetik.

Hatalmas kárt okoznak a kereskedőknek azok is, akik a kilométerórával játszanak – hívta fel a figyelmet Gablini Gábor. „Hiába nagy futásteljesítményű egy német autó, ha 100-150 ezer kilométerrel visszatekerik a műszert, hamarabb jelentkeznek a nem várt szervizelési költségek. „Ne legyenek kétségeink, a digitális órák is könnyen manipulálhatók. Ezeket még csak ki se kell szerelni az autóból” – fogalmazott. A GÉMOSZ azt szeretné, ha mindez büntetőjogi kategória lenne. „Úgy tudni, a politikai szándék már megvan arra, hogy Belgiumhoz hasonlóan nálunk is bűncselekménynek számítson a kilométerórával való visszaélés” – tette hozzá.