Jó irány az 5%-os lakásáfa, de hosszabb időszakra volna szükség

Íme egy friss szakértői kommentár a KSH pár napja megjelent friss építési engedélyeket és lakás-átadásokat mutató számaihoz, amelyek egyelőre a lakásáfa 2020 elején történt 27%-ra visszaemelésének negatív hatásait mutatják. 

A lakásáfa év eleji emelése ellenére ez év első három negyedévében is folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése (hiszen sok régi 5%-os lakás is volt, illetve van a kínálatban), valamint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számának csökkenése.

A január-szeptemberi időszakban közel 13 ezer új lakás épült országszerte, 25%-kal több, mint egy évvel korábban, miközben Budapesten 4%-ot meghaladó csökkenés történt. Országosan a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37%-kal esett vissza.

„A csökkentett lakásáfa újbóli bevezetése és az általános forgalmi adó visszaigényelhetősége új lendületet ad a lakásépítési szektornak, így áttételesen a nemzetgazdaság egésze szempontjából is kedvező hatású. A gazdaság, a lakáspiac, az építőipar és a lakásállomány szempontjából is óriási szükség van az 5%-os áfakulcsra, ám ezt véleményünk szerint nem ideiglenesen, hanem hosszú távon kellene alkalmazni” – kommentálta a KSH ma megjelent gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke.

„A viszonylag rövid időszakra történő bevezetés miatt a kivitelezési kapacitások iránt újra felerősödő verseny a kivitelezési költségek, ezáltal a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ezzel szemben az alacsonyabb adóteher hosszú távú alkalmazása nem járna a költségvetés egyenlegének romlásával, hiszen amikor 2016-ban bevezették az 5%-os áfát, a lakásfejlesztések volumenének jelentős növekedéséből és ennek közvetett hatásaiból származó adóbevételi többlet ellensúlyozta az áfakulcs csökkentéséből származó kiesést” – fogalmazott Földi Tibor.