Miért a monolit betonszerkezetek dominálják a hazai építkezéseket?

Napjaink egyik legnagyobb építéstechnológiai kihívása, hogy határidőre, megfelelő minőségű épületek épülhessenek, minél inkább energia és költséghatékony megoldásokkal. Ezért terjed a monolit betonszerkezet?
A megfelelő technológia kiválasztásához számos szempontot szükséges figyelembe venni, mint például az épület műszaki követelményei, különböző költségtényezők, időszükséglet, kivitelezhetőség, megvalósíthatóság, eszközigény, szaktudás és felkészültség.

Monolit szerkezetek
Bevásárlóközpontok, többszintes épületek, irodaházak szerkezetének építéséhez a leggyakrabban a monolit vasbeton szerkezeteket használják. Leginkább azért, mert ez a technológia viszonylag alacsony építési költséget és kiszámíthatóságot biztosít. Az építő cég könnyen kalkulálhat vele, nem nagyon érheti meglepetés. Maga a szerkezet készülhet előregyártott elemekből, vagy zsaluzattal, helyszíni öntéssel. Egy monolit szerkezet viszonylag gyorsan, tetszőleges alakban elkészíthető és nem igényel különleges eszközöket.

A helyszínen készített vasbeton szerkezetek betonozásához az építőanyagok könnyen beszerezhetőek, és a szükséges zsalubérlés, állvány bérlés is könnyen megoldható.
Más technológiákhoz képest monolit szerkezetek esetében az utólagos módosítások is viszonylag könnyen megoldhatóak. Ha betonban kell kialakítani nyílásokat, az nem fog csillagászati költségekkel járni, és a statikai szempontok előzetes figyelembevételével a vasbeton szerkezetben nyílás vágása szinte bárhol lehetséges.

Alternatívák

1. Kompozitok

– Számos területen a repüléstechnikától, a gépjármű iparon át már az építőiparban is találkozhatunk szálerősített műanyag kompozitokkal. Erősítőanyag lehet szén, aramid, vagy akár üvegszál. Az építőiparban főként acél és beton kiváltására, a magas építészetben pedig előre gyártott vázszerkezetes falaknál az acélrudak helyettesítéséhez használják. Hátránya, hogy ezek az anyagok fizikai és mechanikai tulajdonságai érzékenyek a hőmérséklet ingadozásra, magasabb hőmérsékleten hajlamosak lehetnek kúszó deformációra. További bizonytalanságot jelent, hogy ezek a megoldások viszonylag újak, és nincsen tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mennyire állják ki hosszú távon az idő próbáját.

2. 3D nyomtatás

– ez a technológia még mindig nagyon fiatal és rengeteg további fejlesztést igényel, mielőtt szélesebb körben is alkalmaznák. Előnye inkább olyan területen mutatkozik meg igazán, ahol egyedi, bonyolult kialakítású kisebb épületre van szükség, vagy a tervezést segítő 3D modellek készítésének során. Óriási hidak, vagy magas épületek építéshez még mindig nagyon lassú és drága ez a technológia.

3. Acél könnyűszerkezetek

– magas toronyházaknál világszerte alkalmazzák ezt a technológiát. Előnye, hogy időtálló, homogén szerkezetet biztosít, hulladékmentes, hiszen minden pontosan méretre gyártható, és rengeteg kiegészítő tető- és falburkolati rendszer kapcsolható hozzá. Hazánkban, – egy-egy speciális szegmens kivételével, mint például a csarnok építés – nem alakult ki igazán a kultúrája, nem terjedt el a használata. Ennek az egyik legfőbb oka a szerkezet hőtárolási képességének hiánya. A megfelelő hőérzet csak megfelelő tájolással, és különböző segédszerkezetekkel érhető el.
Az acélszerkezetek kivitelezése speciális szakértelmet is igényel, ez is közrejátszik abban, hogy hazánkban a legmagasabb épületek, mit például a SOTE-, vagy a kitelezést alatt lévő MOL toronyház is monolit vasbeton szerkezettel épül.

Konklúzió

Egy építkezés során mindig fennáll a kockázata annak, hogy a projekt költségei és kivitelezési ideje jelentősen megnő. Ez hatványozottan igaz, ha nem a rutin megoldásokat, hanem új technológiákat használnak a kivitelezés során. Ez az egyik legfontosabb érv a monolit vasbeton szerkezetek mellett, hiszen ennek a költségei tervezhetőek legmegbízhatóbban, és ehhez a technológiához a legkönnyebb megfelelő szakértelemmel rendelkező kivitelező csapatot találni.

Az új építési technológiákat azonban hiba lenne leírni. Egyre gyakrabban láthatunk olyan eseteket, ahol költségességük ellenére új technológiák (pl: smart building, alacsony energiaigényű épület, zöld technológiát használó épület, 3D nyomtatott elemek) is megjelennek az épületekben. Ilyen esetekben egyelőre általában nem a költséghatékonyság indokolja az új technológiák használatát, hanem az, hogy marketing szempontból előnyösek, emelik az épület presztízsét. Az új technológiák további fejlődésével azonban eljöhet az idő, amikor szimpla költség-haszon alapon is versenyképesek lesznek a monolit szerkezetekkel.