Ingatlanok a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig

Az ingatlanok egyesével is egyedi történet – mindegyik adás-vétel külön história, de az év végén az összes elfér egyetlen cikkben. Íme az Otthon Centrum közvetítésével 2020-ban értékesített használt ingatlanok toplistája a legdrágábbtól a legolcsóbbig, a legnagyobbtól a legkisebbig.

Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül méret tekintetében a családi házak viszik a pálmát idén. Nem volt ritka az akár félezer négyzetméter alapterületű, 10-14 szobás villa vagy kúria tulajdonosváltása sem.

Főleg a fővárosban és környékén, valamint több nyugat-magyarországi településeken cseréltek gazdát az ekkora ingatlanok. Az árat a többi ingatlantípushoz hasonlóan leginkább az elhelyezkedés határozza meg. Egy 2. kerületi villa magasföldszinti 12 szobás lakásáért 400 milliót, míg egy nyugat-magyarországi kistelepülésen található azonos alapterületű, de 14 szobás kúriáért ennek tizedét fizették, pedig utóbbihoz még majdnem 3000 négyzetméteres telek is tartozott.

A legdrágább villák

A fajlagos árak tekintetében az említett második kerületi villalakás 800 ezret meghaladó négyzetméterára a csúcstartó a többszáz négyzetméteres villák versenyében, a második egy 16. kerületi hatszobás családi ház a maga 400 ezer forintos négyzetméterárával; de Dunakeszin vagy Szentendrén is van példa bőven 300 ezer forint feletti négyzetméterárra a 400 négyzetméter alapterületet meghaladó családi házak között, míg az említett vidéki kúriáért négyzetméterenként „csak” 90 ezer forintot kellett fizetni.

Melyik volt 2020-ban a legkisebb lakás?

A minilakások méretversenyének győztese egy 9 négyzetméteres garzon Zuglóban. A boldog vevőnek négyzetméterenként 833 ezer forintot is megért, de ahhoz képest még jól is járt, aki négyzetméterenként 1,3 millióért jutott hozzá egy hetedik kerületi 12 négyzetméteres, belső udvarra néző földszinti garzonhoz.

A kislakások a pandémia következtében egyébként megszaporodtak a piacon, mivel a korábban jellemzően szálláshelyként funkcionáló lakások a turizmus leállásával elvesztették ügyfélkörüket. A belvárosi cím mellett kiemelkedő műszaki állapot, nem egyszer egyedi belsőépítészeti megoldások jellemzik ezeket a milliós négyzetméteráron értékesített minilakásokat.

Meglepő, de még Rákosszentmihályon is kifizettek 700 ezer forintot négyzetméterenként egy ilyen méretű szuterénlakásért. A vidéken értékesített kislakások a fővárosiaknál néhány négyzetméterrel nagyobbak, 14-15 négyzetméteresek, de a vételár jóval a fővárosi árszint alatt, 130-355 ezer forint környékén maradt négyzetméterenként.

Agglomeráció: családi házak

A legdrágább használt családi házak 300 millió forint környékén keltek el idén, a rekorder Budapest XII. kerülete volt, de a XI. és XVII. kerület, valamint az agglomeráció hagyományosan kedvelt települései közül Budakeszi és Üröm is az első öt között szerepel. A legolcsóbb családi házakért 850 ezertől másfél millió forintig terjedő skálán fizettek a vevők, jellemzően olyan apró falvakban, amelyek lakossága nem haladta meg a néhány száz főt. Egymillió forintért akár ötszobás házat lehet venni a bajai kistérség egyik kistelepülésén, de Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.

Vidéki olcsó házak

Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár rekorderei nem feltétlenül az abszolút értékben legdrágább ingatlanok, sőt. Mindössze a hatodát fizette a legdrágább családi ház árához képest az a vevő, aki 2 szobás III. kerületi kis családi házáért négyzetméterenként nem sajnált majdnem 1,2 millió forintot fizetni. A fajlagos árak tekintetében a top 5-ben a III. kerület volt a legerősebb, de 1 millió forint körüli fajlagos áron volt értékesítés az első és a XI. kerületben is.

Az 1 millió forintos négyzetméterárhoz képest szinte aprópénz 8-10 vagy akár 20 ezer forint: a legolcsóbb fajlagos ár a családi ház kategóriában ez az árszint volt 2020-ban. Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú-Bihar megyei kistelepülések, de Veszprém és Vas megye falvaiban is volt erre példa idén.

A legdrágább használt lakásokat Budapest belvárosában az V. és a XIII. kerületben, illetve Budán a II. és XII. kerületben értékesítette az Otthon Centrum. A 400 milliós toplakás mellett bőven voltak 200-250 milliós tranzakciók, fajlagos árak tekintetében itt erősebb volt a korreláció, jellemzően a legdrágább lakások négyzetméterára volt a legmagasabb, 1,5-2,3 millió forint.

Ezzel szemben az ózdi, putnoki, komlói vagy devecseri járás településein 1,4-2,1 millióért keltek el idén a legolcsóbb ingatlanok, igaz, míg a legdrágább társasházi lakások minimum háromszobás lakások voltak, ezek legtöbbje kis garzon vagy maximum kétszobás lakás volt. Fajlagos árban a negatív rekorder egy ózdi kétszobás lakás volt, amiért négyzetméterenként mindössze 28 ezer forintot fizetett új tulajdonosa.

Olcsó lakótelepi lakások

Az iparosított technológiával épített lakások idei árrekordere egy I. kerületi otthon volt, amiért 86,5 millió forintot fizettek. A klasszikus panelházak ennél olcsóbban, de jellemzően 50-60 millió forint közötti árszinten keltek el a népszerű budai és belső pesti lakótelepeken, míg a legolcsóbban Ózdon lehetett panellakáshoz jutni, ahol többnyire 4 millió forint környékén háromszobás lakást is értékesítettek ilyen árszinten.

A fajlagos értékekben az említett I kerületi ingatlan 1,4 milliós ára bizonyára nem a csúsztatott zsalus építési technológiának volt köszönhető, ahogy a vízivárosi (hasonló építési eljárással készült) társasház majdnem egymilliós négyzetméterára is inkább a városrész piaci megítélésének tudható be. A panelházakban idén 800-860 ezer forintos négyzetméterár volt a csúcs.

A XII. kerületben, Belső-Józsefvárosban és Siófokon is volt ilyen top-négyzetméteráron adás-vétel idén. Egy négyzetméter panellakásért idén Komlón fizették a legkevesebbet, mindössze 75 ezer forintot, azonban a háromszobás lakás még így is épp lemaradt 5,5 millió forintos árával az abszolút értékben negatív rekorderek ötös listájáról.