A járvány megtörte a szárnyalást, de jöhet a V-alakú felpattanás!

A járvány megtörte az elmúlt 4-5 év ingatlanpiaci szárnyalását, így az idén várható, 1,2 milliárd eurós ingatlanbefektetési volumen 35-40 százalékkal alacsonyabb lesz a tavalyinál, azonban a tervezett, előkészítés alatt lévő fejlesztések alapján jövőre a fejlődés a korábbinál is magasabb ütemben folytatódhat – fejtette ki Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

A szakember szerint a járvány megrázta ezt az ágazatot is, az eredmények a legtöbb területen jelentősen elmaradnak a várttól, vannak azonban kifejezetten jól teljesítő szegmensek – például a logisztika.

A kilátások pedig biztatóak, az ágazat szereplői V-alakú felpattanásra számítanak. Az ingatlan tanácsadó CBRE adatai alapján a befektetések összege szeptember végéig elérte a 762 millió eurót, ami 41 százalékos esés a 2019-es adattal összevetve.

Idén, optimista forgatókönyv mellett 1,2 milliárd eurót érhetnek el a befektetések a tavalyi 1,8 milliárd euró után, emellett mintegy 500 millió eurónyi fejlesztés átcsúszik a következő évre, megalapozva egy erős 2021-es adatot – tette hozzá.

Takács Ernő ismertette, az újlakás-piacon az idén nagyon kevés új projekt indult el, a kibővített otthonteremtési programnak, az 5 százalékra csökkenő újlakás-áfának viszont jelentős élénkítő hatása lesz.

Az IFK üdvözölte a kedvezményes áfa újbóli alkalmazását, de aggályosnak tartja annak ismételten rövid távú szabályozását – mondta az egyesület elnöke. A fejlesztésekre hektikusan ható, időszakos szabályozás helyett közép- és hosszútávon kiszámítható környezetre lenne szükség a megfelelő befektetői döntések meghozatalához, hiszen egy nagyobb társasház felépítése a telekvásárlástól az átadásig akár négy évig is eltarthat – hangsúlyozta a közleményben.

Az áfacsökkentés miatti kínálatbővülés mérsékelheti az árakat, középtávon azonban, ha lassuló ütemben is, de folytatódni fog az újlakások drágulása, amelyet az egyre növekvő kereslet is hajt – jegyezte meg. Az irodapiacon kivárnak a fejlesztők.

Az idén bérbeadott terület alig 250 000 négyzetméter a Budapest Research Forum adatai alapján, ami 43 százalékos csökkenés 2019 első háromnegyedévéhez képest.

A legtöbb cég megpróbálja albérletbe adni a felesleges területeit, ez pedig jó lehetőség a bérlőknek: a tavalyi 5 százalékos üres irodaterülettel szemben most 8 százalékból tudnak válogatni. Ugyanakkor régiós átlagban még mindig alacsonyabb a kihasználatlanság Budapesten; Varsó, Pozsony és Bukarest irodapiaca sokkal jobban “megbillent”. Takács Ernő szerint óriási fordulat volt a logisztikai ingatlanpiacon. A robusztus fejlődése a digitális gazdaság és az e-kereskedelem erősödésének köszönhető, amit a pandémia felgyorsított. A bérleti kereslet az első háromnegyedévben 24 százalékkal emelkedett, és nőtt az előbérleti szerződések aránya. Itt a legalacsonyabb a kihasználatlanság (alig 2 százalék), stabilak a bérleti díjak és erős a kereslet.

Az ipari ingatlanfejlesztések sem torpantak meg, annak köszönhetően, hogy az ipar ledolgozta tavaszi visszaesését.

A fejlesztők optimisták, Budapest környékén a tavalyi 64 ezer négyzetméter új átadással szemben idén 124 ezer négyzetméter új csarnok épül, jövőre pedig évtizedes csúcsot dönthet a volumen csaknem 180 ezer négyzetméter új területtel a CBRE számításai szerint. A legnagyobb problémát a hoteleknél tapasztalták, itt van példa arra, hogy átmenetileg leálltak a fejlesztések. Takács Ernő úgy látja, ez inkább átütemezés, amire a turizmus jövőre várható normalizálódása jelenthet megoldást. Ez különösen igaz Budapesten, ahol a külföldi turizmust nem helyettesítheti a belföldi kereslet, míg a fővároson kívül az év pozitív áttörést is hozott a belföldi turizmus élénkülésével.