Tarlós: Ostoba, szakmán kívüli polémiák nem fontosak

Tovább folytatódik a Tarlós István Láng Zsolt egyre inkább fonódóvá váló nyilatkozatháborúja. Ezúttal Tarlós István kritizálta a II. kerületi polgármester hozzáállását a hírszerző.hu-nak adott interjújában. Erről, és az egész fővárost érintő témákban nyilatkozott a főpolgármester.

Jól elő kell készíteni, de utána be kell vezetni a dugódíjat Budapesten – mondta a Hírszerzőnek Tarlós István. A főpolgármester lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy hatásköröket vonna el a kerületektől, mert Budapest a jelenlegi formájában nem működőképes. Marad a szigorú költségvetési fegyelem, de néhány területre azért több jut majd.

A főváros költségvetési koncepciójából az látszik, Önök jóval óvatosabbak a magyar gazdaság növekedési kilátásait illetően, mint a kormány. Miért számolnak a következő években alacsonyabb növekedéssel?

Nem hinném, hogy helyes megközelítés, ha az ország növekedési pályája felől közelítünk a fővároshoz, bár természetesen van rá hatása. Minket elsősorban a város pénzügyi helyzete, és annak kilátásai érdekelnek. Perek folynak a főváros ellen, olyan szerződések, kifizetetlen számlák maradtak ránk, amikből könnyen újabb perek lehetnek, olyan kötelezettségvállalások, amiket a városlakók nem érzékelnek, és persze a hatalmas adósságállomány. Sokan mégsem akarják tudomásul venni, milyen helyzetben van a város.

De azt tudjuk már, milyen helyzetben pontosan? Vagy eshetnek még ki csontvázak a szekrényből?

A városházi ellenzék egyik vezetője mondta, milyen dolog, hogy a városvezetés minden héten új adatokkal rukkol elő. Meg tudom erősíteni: valóban minden héten új adatokkal rukkolunk elő, de ennek nem az az oka, hogy ne tudnánk, mit mondtunk legutóbb, hanem, hogy nagyon sok adatot nem mondtak el nekünk, nem adták át az információkat, nem vették elő a számlákat, bizonylatokat, szinte még most is minden héten a fejünkre esik valami, amivel szükségszerűen korrigálni kell a korábbi számokat. Egyébként ott ülnek az ellenőrző bizottságokban, tisztában lehetnek a valós helyzettel.

Ön egy közlekedési adó bevezetéséről beszélt, ez hogy nézne ki a gyakorlatban?

A legfontosabb, hogy ez nem egy új adó lenne, hanem egy meglévő átalakítása. Két okból vezetnénk be: egyrészt a fővárosi önkormányzatnak már szinte semmilyen adókivetési joga nincs. Az iparűzési adó újraosztásáról most született olyan döntés, amivel Budapest és a nagyvárosok rosszul jártak. Az építményadót, a telekadót, a gépjárműadót, a vállalkozók kommunális adóját a kerületek vetik ki, sőt legújabban az idegenforgalmi adót is, amire én kevés indokot látok, tekintettel arra, hogy a feladat törvény szerint a fővárosnál maradt. A másik ok a BKV talpra állításának kényszere, valamilyen tartós megoldást ki kell végre találni erre.

Ha nem új adó lenne, akkor mi helyett vetnék ki?

A gépjárműadót szeretnénk átalakítani, és az ebből származó bevételeket a fővárosnál meghagyni úgy, hogy csak a közösségi közlekedésre lehessen fordítani. Még egyszer hangsúlyozom kell, hogy ez nem egy új adó lenne. A helyi adók rendszerét egyébként is át kellene vizsgálni szerintem, jóval több adót kellene az önkormányzatoknál hagyni. A kormány az egykulcsos adó bevezetésével elindult ezen az úton, de ez messze van még attól, hogy a főváros forrásai is kiegészüljenek. Az adók között vannak igazságtalanok is, például az építményadó, telekadó lehetséges arányai, viszont más országokban elterjedt az értéknövekedési adó, ami annak az értéknövekedésnek a kis hányadát jelenti, ha a lakóhelyen egy fővárosi beruházás (mondjuk csatornázás) történik, és ettől az ingatlan értékesebb lesz.

Koncentrálna adókat budapesti viszonylatban? Tehát a kerületektől a fővároshoz?

Igen. Tiszta vizet kell önteni a pohárba. Tarthatatlan, ami Budapesten van, teljesen függetlenül attól, hogy most egy csomó kerületi polgármester bent ül a parlamentben, és nyilván bolond lenne saját érdekei ellen szavazni. Ideológiát is lehet gyártani a mostani helyzet fenntartásához, de az, hogy Budapesten huszonnégy polgármester, ötvenöt alpolgármester, és még mindig több mint háromszáz képviselő van, és a célok, források ennyi felé szakadnak, értelmetlen. Nagyon kevés példa van Európában arra, hogy egy fővárosi önkormányzat ennyire szerény jogokkal rendelkezzen a kerületekhez képest.

Milyen hatásköröket vonna a fővároshoz?

A városrendezés, adóbeszedés, vagyongazdálkodás kérdését kiemelném, de ezen túl is lehetne feladatokat átcsoportosítani. Nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a kerületeket, de hogy ilyen rengeteg kerület van, és gyerekes, hamis ideológiákkal (itt van például a budai fonódó villamos körül kialakult értelmetlen, szánalmas polémia) ennyire hátráltatni lehessen egy város rendeltetésszerű működését, példátlan. Pillanatnyilag a budapesti közigazgatási rendszer kezelhetetlen, és itt nem csak egy meggondolatlanul vagdalkozó kerületi polgármesterre gondolok. Egy várost sokféleképpen lehet sikertelenné tenni.

Ezt hogy érti?

Sikertelenné lehet tenni egy rossz költségvetéssel, sikertelenné lehet tenni a működést akadályozó törvénymódosításokkal, és a működési feltételekkel is. Elképzelhetetlen, hogy a közlekedést, víz-, gáz-, csatornázási műveket és sorolhatnám, ne központilag szervezzük. Ki lehet olyan struktúrát alakítani, ami nem működőképes, és pillanatnyilag olyan szerkezete van a városnak, ami nem, vagy alig működik. Valószínűleg ez a legnagyobb baj.

Egy ilyen átalakítás most saját pártjának tagjait érintené nagyon érzékenyen. Erre felkészült?

Megértem, hogy egy nagy politikai közösség számára minden rendű és rangú helyi hatalom bázisnak tekinthető, de a felsoroltak akkor is parciális érdekek és kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy ezek erősítésével előbb-utóbb maga a politikai közösség is olyan helyzetbe kormányozza magát, amiből a kétharmados többség esetleges elvesztésével nem lenne kiút. A város érdekei szempontjából a jelenlegi tendencia nem szerencsés.

Ezt az átalakítást mikorra tervezi levezényelni? A kerületeket nyilván csak a 2014-es választásokra lehet újrarajzolni, de az adókat már előbb koncentrálhatja a főváros.

Igen. Az utóbbit már 2012-re megvalósíthatónak látom. Az előbbit valóban nem lehet ciklus közben változtatni, mert azt 17 éves polgármesteri működésem alapján tudom, hogy az akár a működés összeomlásával is járhat.

Ön hány kerületet látna ideálisnak?

Erről így most nem nyilatkoznék, mert csak felesleges vitákat gerjesztene. Nem is a kerületek számának a csökkentése a fontos számomra, hanem a feladatok és jogosítványok átcsoportosítása. Nem zavar, ha van 23 helyi közigazgatási centrum, de hogy milyen mozgástérrel, az nagyon nem mindegy.

Említette már a fonódó villamos ügyét. Kezd kommunikációs háborúvá válni az ekörül folyó vita. Lát még esélyt a rendezésre?

Én nem foglalkozom a II. kerületi polgármesterrel, ő a 23 kerületi polgármester egyike, ha közülük szakmai alapon kellene helyettest választanom, nem biztos, hogy rá gondolnék. Felelőtlennek tartom a heveskedő nyilatkozatait, erre mondtam, hogy nem vagyok hajlandó ilyen huzakodásba belemenni. Ostoba, szakmán kívüli polémiák nem fontosak.

De ők azt mondják, szakmai érveik vannak.

Mi is ezt mondjuk: a szakmai érvek a döntőek. Ezért nem tudom értelmezni azokat a “szakmai” érveket, hogy korábban hogyan, miről vitatkoztak Demszky Gáborral és Hagyó Miklóssal. Ez engem nem érdekel. Hallottam, hogy állítólag milyen drágán tervezett a Főmterv, ha valakinek kifogása van, indítson vizsgálatot, engem csak az érdekel, hogy maga a beruházás javítja Budapest közlekedését. Az unió is sokkal szívesebben támogat kötöttpályás beruházásokat, mint más formákat. Érdekes, hogy az összes civil szervezet támogatja, az érintett négy kerületből három nem támaszt kifogást, de a második kerület, amelyiket csak egy rövid szakaszon érint, olyan önmagukban demagóg módon megjeleníthető, de műszaki relevanciával nem bíró nyilatkozatokat tesz, amiket nem is vagyok hajlandó értelmezni. Tudom, hogy a II. kerületi polgármester nem szakmabeli, de azért ilyet nyilatkozni, hogy a beruházás egész Budára káros lesz – ez csak arra való, hogy szakmailag lejárassa magát. Hogy három hónap, vagy másfél év múlva veszik-e el az uniós támogatás, nem döntő. A lényeg, hogy a kerület támogatja-e, vagy sem. Az is elképzelhető, hogy egyszerűen kisajátítjuk ezt a területet, mert jogunk van hozzá, és a szakmai érvek a mi oldalunkon állnak.

Szerepel a költségvetési koncepcióban a dugódíj is. Ezt milyen formában léphet majd életbe és mikor?

A dugódíj nem ördögtől való, de vannak szükséges feltételei. Csak úgy, máról holnapra nem lehet bevezetni. P R parkolókat kell építeni, egységes parkolási rendszert kell bevezetni, amit jó volna, ha a kerületek nem akadályoznának saját parkolási társaságok önkényes megalakításával. A négyes metró első szakaszát be kell fejezni, meghosszabbítani az 1-es, 3-as villamos vonalát, felül kell vizsgálni a lámpák működését, átgondolni a teherforgalom szabályozását – ezt elkezdtük, de legkorábban szerintem 2013-ban lehet a dugódíjat bevezetni, akkor viszont be kell.

A BKV működésének fenntartásához konszolidálni kell a 77 milliárdos adósságot, és szükség lenne évi 62 milliárd állami támogatásra a számításaik szerint. Hogy állnak a tárgyalások a kormánnyal erről?

Február végén, március elején megszületnek erről a döntések, addig folynak a tárgyalások, idő előtt nem szívesen mondanék konkrétumokat.

Néhány tervet azért említsen meg, amik a főváros elképzelései között szerepelnek.

Szó van például a MÁV és a budapesti közösségi közlekedés tarifáinak egységesítéséről, de ez nem jelent integrációt, eszünk ágában sincs einstandolni a MÁV-tól a 11 – egyébként nyereséges – elővárosi vonalát, de hogy bevonjuk őket a közösségi közlekedésbe, arról igen. Tárgyalok a MÁV vezérigazgatójával. Igen, beszélünk a BKV adósságának átvállalásáról, arról, hogy a 4-es metró második szakaszát most nem tudjuk elindítani (az unió még csak nem is tárgyal róla jelenleg), de ismét hangsúlyozom, hogy nem töröljük a beruházást, éppen azon fáradozunk, hogy most legalább az első szakaszt befejezzük, sajnos ez sem lesz egyszerű, ez nem közvélemény-kutatási adatokon múlik, hanem számokon. Olyan elképzelés is van, hogy a BKK ingatlanvagyona egy részének átadásáért az államtól készpénztámogatást kapunk cserébe, sok milliárd forint értékben, amivel a közlekedési cég nehézségei lennének kompenzálhatók. De egyik témáról sincs konkrét döntés, jövő héten lesz az újabb tárgyalási forduló. Február végén, március elején lesz megoldás, a főváros és a kormány is elkötelezett, hogy a budapesti közösségi közlekedést talpra állítsuk, mert bár igazságtalan lenne elhallgatnom, hogy a Bajnai-kormány nem próbált segíteni, de eddig mindig csak tűzoltás folyt, tartós megoldás nem született.

Beszáll az állam a BKK-ba ötven százalékkal?

Ez is terítéken van. De ismerve a központi költségvetés helyzetét, a húszezer milliárd körüli államadósságot, és azt, hogy a 77 milliárdos BKV adósság tovább növelné a központi költségvetés hiányát, erről csak jövőre lehet szó, de a döntés nyilván már idén megszületik.

A jegyár-támogatások szűkítéséről Önök és Orbán Viktor is beszélt. Ez milyen mértékű lehet?

Nyilván lesznek itt megszorítások. Nem kell ettől a szótól idegenkedni, csak úgy kell érteni, ahogy a magyar értelmező kéziszótár jelöli. Ez nem egy negatív politikai fogalom, hanem egy helyzet kezelésének eszköze. A MÁV vezetésével együtt dolgozunk a kedvezmények fenntartásának kérdésén is. Hogy mit, mennyire lehet fenntartani? Most nekünk kell takarékoskodni, mert a kassza bizony kiürült.

A 2011-es budapesti költségvetési koncepciót elfogadták, a fő számokon már nem lehet változtatni, legfeljebb úgy kaphat valami több pénzt, ha máshonnan elvesznek. Ön hova adna, és honnan venne el?

Nem akartam udvariatlan lenni és a szavába vágni, de most még azt sem mondanám, hogy a főszámokhoz nem nyúlunk majd. Nem tiltja ezt semmi a közgyűlésnek. Nekem kezdettől az volt az elképzelésem, hogy előbb fogadjunk el egy nagyon szigorú, és takarékos koncepciót, hogy elejét vegyük a parttalan vitáknak arról, hogy hova kellene még több pénz, mint eddig. De kollégáimmal úgy látjuk, az a mértékű szigorúság, ami ebben megjelent, politikailag nem vállalható. Vagyis némi engedmény várható, de alapvető változás nem. Szigorú költségvetés lesz, mese nincs, nem tudunk mást tenni. De vannak területek, ahol vissza kell engedni némi forrást: közterületek, zöld területek, útfelújítások, hajléktalan-ellátás, sport, kisebbségi önkormányzatok támogatása, ezt a hat területet ki tudom emelni.

Ez mit jelent? Mennyivel nőnek a kiadások?

Ez azt jelenti, hogy a 474 milliárdos kiadási főszám, amit a tavalyi 540 milliárdhoz képest megcéloztunk, egy kicsit fölfelé kúszhat. De nehogy azt higgye bárki is, hogy 500 fölé.