Lakáshitel-kilátások: elrettentő feltételek?

Alig fél tucat bank kínál elfogadható feltételekkel lakáshitelt. A kínálat szűkössége csak azért nem okoz jelentős feszültséget, mert a kereslet is a tavalyi szint felére esett vissza. A HVG cikkét olvashatják.

A lakáshitelszezon többnyire április elején kezdődik, az idén azonban nyoma sincs ennek a banki hirdetésekben. Az Erste Bank támogatott forintkölcsönében reménykedő Rómeón és Júlián kívül a hét elején csak a Lombard Lízing győzködte a reklámokra fogékony kuncsaftokat, hogy tőlük is kérjenek lakáshitel-ajánlatot. S bár 15 százalékos önerő-követelménye és az ügyfélre szabott egyedi – a hirdetményben nem is szereplő – kamata némelyeknek vonzó lehet, a szegedi lízingcég aligha hasít ki nagyobb szeletet a piaci tortából. Hátránya ugyanis, hitelközvetítők szerint, hogy kevés az irodája. Ezért továbbra is a banki ajánlatok dominálnak, bár országosan ma már csupán fél tucat pénzintézet kínál hitelt megfizethető feltételekkel.

Az ingatlanirodákban az Erste és a K&H Bank mellett többnyire az AXA Bankot, az UniCreditet és az Aegon Hitel Zrt.-t emelik ki, hozzátéve, hogy a mozgolódók között látják az OTP Bankot is. Hallat magáról újabban az MKB Bank is, amely nemrég újra elindította az euróalapú jelzálog-hitelezést, kedvező havi törlesztőrészletekkel, viszont a kereset szempontjából elsősorban a tehetősebb ügyfélkört célozta meg.

A svájcifrank-alapú hitelt a drámai forintromlás és a korábban felvett kölcsönök törlesztőrészletének meredek emelkedése ellenére is sokan keresik – abban bízva, hogy a hazai valuta nem gyengül újabb 30-40 százalékkal, mondta a HVG-nek Rozgonyi György, a kiado.hu lakáshitelbróker vezetője. S bár a devizaalapú hitelek magas aránya rontja az ország kockázati megítélését, vajon melyik adóst tartja ez vissza, ha olyan ajánlatot kap svájci devizában, amelynél egy 10 millió forint összegű hitel havi törlesztése legalább 10 ezer forinttal kisebb, mint egy euróalapúé, s 35-40 ezerrel alacsonyabb, mint a piaci kamattal felvett forintkölcsöné? Márpedig az AXA Rozgonyi szerint tud ilyen ajánlatot adni, s az Aegon svájcifrank-alapú lakáshitele is versenyképes.

A többi pénzintézet, ha kínál is svájci devizás lakáshitelt, többnyire drágán teszi. Kedvező kondíciókat inkább csak az euróhiteleknél ajánlanak, amelyek mára jelentős teret nyertek. Ezt erősítették meg a HVG-nek az Erste Banknál is, ahol a tavaly ilyenkorinál 30-40 százalékkal kisebb hitelkeresletet elsősorban euróalapú hitelekkel elégítik ki. Bár kampányuk hatására valamelyest nőtt a támogatott forinthitelek részesedése, az idei folyósításban arányuk még nem érte utol a devizás kölcsönét.

Elenyészőnek nevezték a támogatott hitelek arányát a devizaalapúakhoz viszonyítva a K&H Banknál is, ahol a napokban hirdették meg május 29-éig tartó akciójukat induló banki költségek nélkül, 50 százalékos kezelésiköltség-kedvezménnyel, elsősorban euróalapon. További komolyabb díjkedvezménnyel kalkulálhat, aki nemcsak a K&H Bank, hanem a K&H Biztosító szolgáltatására is igényt tart, azaz otthonbiztosítással vagy kockázati életbiztosítással együtt köti meg a hitelszerződést. Az akció ellenére sem tartják azonban reálisnak a banknál, hogy annyi lakáshitelt folyósítsanak az idén, mint egy éve.

A támogatott forinthitelek iránti kereslet növekedését a bankok szerint korlátozza a használt lakásoknál 5 millió, az új lakásoknál pedig 15 millió forintos hitelplafon. Ezzel szemben keveset nyom a latban, hogy például az Ersténél az éves kamat az ötéves kamatperiódussal felvehető kölcsönnél 5 százalék, a teljeshiteldíj-mutató (thm) pedig 8 százalék, ami az egyik legjobb lakáshitel-kondíció a piacon. Más kérdés, hogy hamarosan ez a hitel is eltűnhet a kínálatból: a hét elején Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy hivatalba lépése esetén megszűnnének a költségvetésnek az idén 205 milliárd forintjába kerülő állami lakástámogatások. Ezek között Bajnai felsorolta a forinthiteles lakásvásárláshoz igényelhető kamattámogatást, valamint a gyermekek után járó lakásépítési és lakásvásárlási kedvezményt, a “szocpolt” és “félszocpolt” is. Ezáltal kiiktatnák a devizahitelek egyetlen valódi forintalapú versenytársát, ugyanis a lakáscélra támogatás nélkül felvehető forinthiteleket jelenleg – a devizakölcsönöknél 5-8 százalékponttal magasabb – évi mintegy 15-20 százalékos díjjal nyújtják a bankok.

Az állami kamattámogatás megszüntetése valószínűleg kedvezőtlenül érinti a forinthitelezésben továbbra is gondolkodó OTP Bankot. A pénzintézetnél arról számoltak be a HVG-nek, hogy bár a devizaalapú lakáshitelek iránti kereslet több mint 50 százalékkal visszaesett, a támogatott forinthitelek iránti igény közel sem csökkent ekkora mértékben. Miután a következő hónapokban a lakáshitelek iránti igény mérsékelt növekedésére számítanak a pénzintézetek, az OTP Bank – felhasználva az állammal kötött hitelszerződés révén (lásd cikkünket a 90. oldalon) érkező devizaforrást – csaknem 200 milliárd forintot fordít majd a lakosság devizaalapú jelzáloghitelezésére, mondták a bank sajtóosztályán.

A devizaalapú lakossági kihelyezések bővítését tervezik az FHB bankcsoportnál is az állammal kötött megállapodás után: vállalták, hogy hitelállományukat a 2008. évi szinten tartják, tehát annyi új kölcsönt folyósítanak, amennyi a törlesztéssel visszafolyik. “Az állami hitel nélkül szinte csak piaci kamatozású, illetve támogatott forinthitelt tudtunk volna nyújtani, ami sokak számára nem lett volna megoldás” – mondta a HVG-nek Gyuris Dániel vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy az állami kisegítés nélkül csak annyi euróforrást tudtak szerezni, amennyi a meglévő hitelállomány finanszírozásához kellett. A forrásszűke miatt csak azért nem volt szükség a hitelkérelmek nagyszámú elutasítására, mert a lakáshitel-kereslet is 60 százalékkal visszaesett az év első két hónapjában. Április elejétől kezdve azonban az FHB szerint jóval többen igényelnek majd hitelt, még ha a kereslet – a becslések szerint mintegy 30 százalékkal – így is elmarad az előző évitől. A kapott források híján valószínűleg szűkíteni kellett volna a hitelhez jutók körét, az új devizaforrás birtokában viszont nőhet az FHB-hitelek futamideje, amivel mérsékelhető a havi törlesztés összege.

Nem kizárt azonban, hogy más bankok tovább szigorítják majd a hitelfelvétel kondícióit – vagy eleve olyan feltételeket támasztanak, amelyek inkább elrettentik, mint becsábítják a hiteligénylőket. A CIB Bank lakáshitelét például azért nem ajánlja ügyfeleinek a HVG által megkérdezett egyik hitelközvetítő, mert azt a bank által felszámított különféle díjak sokszor túlzottan megdrágítják.

Szinte mindegyik bank elvárja ügyfelétől, hogy legalább 3 hónapra visszamenőleg bankszámlára érkező – legalább a minimálbért elérő – jövedelmet igazoljon, s az önerő-követelményeket is folyamatosan emelik. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközpontját működtető HC Központ Kft. ügyvezetője a HVG-nek azt is elmondta, hogy a hitelezésnél a bankok már a piaci árnál 10 -30 százalékkal alacsonyabb hitelfedezeti értéket veszik számításba, s így – szigorúságuk fokától és az ingatlan helyétől függően – a kinézett lakás vagy ház tényleges árának legfeljebb 50 -70 százalékát hitelezik meg.