Kárügyintézésben való járatlanságunk csúcsokat döntöget

Ezer fő megkérdezésével kutatta kárrendezési tapasztalatainkat a PBA Biztosítási Alkusz Kft. Noha a megkérdezettek többsége azt állítja, hogy elvileg tudja mi a dolga ilyen esetben, mégis háromnegyedüknél a kárrendezésre fordított átlagidő meghaladta a 10 napot.

A megkérdezettek negyede volt részese közúti balesetnek az elmúlt 5 évben, közülük minden ötödiknek gondot okozott a kapcsolódó adminisztráció, ez derül ki a PBA Biztosítási Alkusz Kft. szeptemberi kutatásából, melyben 1000 fő vett részt. „Bár általában határozottan állítják az emberek, hogy tudják mi a teendő, a gyakorlatban mégis jelentősen több időt és energiát kell a kárrendezésre szánniuk annál, mintha rögtön egy szakértőhöz fordultak volna, ami egyébként alkusznál kötött biztosítás esetén még díjmentes is!” – világít rá hiányosságainkra dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője. A kárrendezés végül a megkérdezetteknek átlag egy hónapot vett igénybe, harmaduknak ennél is többet kellett várnia.

Önmagában is kellemetlen egy közúti baleset, ezt tetőzi a sokk, ami a kapcsolódó adminisztráció miatt éri az embert, ha nem eléggé felkészült. Nem is beszélve arról, hogy jól megérdemelt, más célokra tartogatott szabadnapjaink is megfogyatkozhatnak, mivel az ügyintézés napokig, hetekig, esetenként akár hónapokig is elhúzódhat, ezzel együtt semmi sem garantálja, hogy sikerrel járunk. Mindezekben segíthet egy biztosítási alkusz, mégis kevesen tudják, hogy ha alkuszon keresztül kötik meg biztosításukat, akkor az alkuszhoz tanácsért és segítségért bármikor fordulhatnak díjmentesen. A PBA kutatása arra is rámutatott, hogy a gépjárművel kapcsolatos balesetekben résztvevők közel kétharmada még mindig a személyes kárbejelentési ügyintézést részesíti előnyben. Viszont a megkérdezettek majdnem fele szívesen fizetne egy telefonos szolgáltatásért, ha az kárrendezésben segítséget nyújt. Ennél is többen, a válaszadók 57 százaléka, fizetnének szívesen olyan külön szolgáltatásért, ami a kárrendezési folyamat összes adminisztrációs terhét leveszi a károsult válláról.

„A mai világban egy biztosításnak nem csak az lehet a célja, hogy a közvetlen kiadásainkat mérsékelje, hanem az is, hogy kényelmünket szolgálja, vagy időkiesés és bosszúság alól mentesítsen minket, illetve hiányosságainkat pótolja szükséghelyzetben. Ezek mind forintosítható élethelyzetek. – magyarázza dr. Vass Gábor. „A megkérdezettek jól látják, hogy van valós értéke egy ilyen kiegészítő szolgáltatásnak.”