Érdekes hitelminősítői döntések. Furcsán megkésett minősítések.

A Heti Válasz mai elemzésében érdekes összefoglalót tesz közzé a nemzetközi hitelminősítők elmúlt nyolc évének teljesítményéről, illetve a Moody’s mostani döntésének valódi hátteréről.

Egyszerre két fokozattal – Baa1-ről Baa3-re – rontotta le hazánk osztályzatát a Moody’s nemzetközi hitelminősítő cég. Ráadásul az új besorolás a további leminősítést valószínűsítő negatív lett. A Moody’s által adott új osztályzat megegyezik az S&P hitelminősítőével. Ez azt is jelenti, hogy már két intézménynél áll a magyar besorolás a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategória határán. A harmadik jelentős hitelminősítőnél, a Fitch Ratings-nél most még ennél egy fokozattal jobb a besorolás. A Moody’s a kétfokozatú rontást azzal indokolta, hogy emelkedtek a közép- és hosszabb távú költségvetési kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak, illetve a külső sérülékenység veszélye. Úgy látja, hogy a magyar kormány átmeneti bevételnövelő intézkedésekre alapoz, a költségvetés strukturális deficitje pedig romlani fog. Végül a magánnyugdíj-pénztári átalakításokra is kitér: szerinte ez rontja a költségvetés hosszabb távú egyensúlyát.

A nemzetközi tőke érdekeit és szempontjait rövid távon sértő intézkedések miatt került sor a leminősítésre – véli Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A költségvetést stabilizáló, a gazdasági növekedést elősegítő intézkedésekről azonban be fog bizonyosodni, hogy azok hosszú távon mindenki számára kedvezőek lesznek. A siker a kormányt és annak gazdaságpolitikáját fogja igazolni, és a rövid távú leminősítések hosszú távon felminősítésekké válnak majd. Egyébként pontosan az történik, amit a miniszterelnök fél évvel ezelőtt jelzett – teszi hozzá Szijjártó. Orbán Viktor még július végén beszélt arról, hogy további leminősítések várhatók, de ezek a forintárfolyamban és az állampapírpiacon csak időleges zavarokat fognak okozni.

Elemzők nem tartják váratlannak a Moody’s lépését: az intézmény a mostani döntésével lényegében beérte az S&P és a Fitch Magyarország-minősítését, így a leminősítés kapcsán különösebb hatásokra nem is számítanak. A forint kissé gyengült, méghozzá az euróhoz képest a 280 forint körüli szintekre, és az állampapírhozamok is emelkedtek egy kicsit, de ez nem tűnik vészesnek.

Azon viszont már kissé meglepődtek, hogy az intézmény egyből két fokozattal rontotta a besorolást. Ezt túlzásnak tartja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Igaz, a Moody’s korábban mindig optimistábban ítélte meg hazánk kilátásait, mint a másik két hitelminősítő – jegyzi meg Barcza György, a K&H Bank elemzője. Az uniós belépés után sokáig ennél az intézménynél állt a legjobban Magyarország, s csak 2008-ban kezdődött a több lépcsőből álló leminősítés. Most üt vissza az, hogy 2004 óta egyszer sem sikerült három százalék alatt tartani a GDP-arányos államháztartási hiányt. A hitelminősítők általában utólag reagálnak: ennek tulajdonítható, hogy a legrosszabb költségvetési években, vagyis 2004 és 2008 között nem rontottak hazánk besorolásán, noha erre bőven rászolgált volna. Ez baki volt – teszi hozzá az elemző.

Most az a különleges helyzet állt elő, hogy jövőre ugyan tartani fogja a magyar kormány a három százalék alatti hiányt, de a Moody’s mégis beleköt ebbe, és azt kifogásolja, hogy ezt rövid távú eszközökkel érjük el. Ezen eszközök közé tartozik a magánnyugdíj-pénztári vagyon – mintegy 2800 milliárd forint – túlnyomó részének visszatérítése az állami pillérbe. Az összeg mintegy 70 százaléka az államadósság csökkentését szolgálja, ami ellen nem is lehet különösebb kifogás. A szakértőket inkább az aggasztja, hogy a pénz 30 százaléka folyó kiadásokra fog elmenni, ezért azt feltételezik: így csak átmenetileg áll helyre a költségvetés egyensúlya.

Önként adódik a kérdés: miért nem bíznak a hitelminősítők a mostani kormányban, miközben a korábbiaknak évekig érdemtelenül hitelt adtak? Elemzők szerint azért, mert Magyarország az elmúlt években rossz teljesítménye miatt kétes hírnévre tett szert, és eljátszotta a bizalmat. Így hiába lesz jövőre jó a költségvetési hiányszám, hiába nő az exporttöbblet és áll csökkenő pályára az államadósság, most a legkisebb hibát is felnagyítják a nemzetközi befektetők – magyarázzák. Abban azért lehet reménykedni, hogy a hitelminősítők további akcióikkal megvárják a februárra ígért költségvetési intézkedései terveket, amelyek éppen a sokat hiányolt szerkezetátalakításokat tartalmazzák.