A hosszú távú befektetés receptje

A befektetők régi vágya, hogy megtalálják a tökéletes receptet, melynek révén a befektetési portfólió alacsony kockázat mellett magas kamatot biztosít, miközben az sem árt, ha szerkezete egyszerű és jól átlátható.

Egy amerikai befektetési szakértő évtizedekkel ezelőtt javasolta a részvény, pénzpiaci alap, kötvény és arany egyenlő arányú kombinációját. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint ez a negyedelő állandó portfólió azért is különösen érdekes példa, mert ebben az arany a megszokottnál nagyobb súllyal szerepel. Az elmúlt negyven év adatai igazolják, hogy ez a portfólió végig biztonsággal ellensúlyozta a hozamok összes fő ellenségét, a kedvezőtlen gazdasági trendeket és a sokkhatásokat.

„Hosszú távú befektetésünk megtervezésénél fel kell készülnünk arra, hogy eszközeink kombinációja hogyan képes ellensúlyozni az árfolyam-kilengéseket infláció, recesszió, stagnáló gazdaságban tapasztalható értékvesztés, illetve kedvezőtlen befektetői környezetben” – mutat rá Juhász Gergely, a Conclude szakértője. – „Az eszközök kiválasztásakor a kiindulópont többnyire az, hogy a részvény jellemzően fellendülés idején, a készpénz borús környezetben, a kötvény recesszióban, az arany pedig az inflációs környezetben teljesít jól.”

Az árfolyamok kilengése és a kockázat a befektetések elkerülhetetlen elemei, melyekkel minden befektetőnek számolnia kell. Az azonban már korántsem biztos, hogy ezek mellé értékelhető hozam társul. „A befektetők régi vágya egy olyan portfólió létrehozása, ahol a magas kamat alacsony volatilitással és kockázattal párosul” – mondta Juhász Gergely. – „A másik fő kívánság, hogy a portfólió szerkezete legyen annyira jól eltalált, hogy a befektetés „gondoskodjon saját magáról”, azaz ne kelljen a piac változásának függvényében folyamatosan a portfolió szerkezetével foglalkozni.”

Negyven év távlatában az idő Harry Browne-t, az ismert amerikai politikust, írót és befektetési szakértőt igazolja. Évtizedekkel ezelőtt, befektetési javaslata egy olyan eszköz-kombináció meghatározása volt, amely képes teljesíteni a fenti kívánságokat, és gyakorlatilag minden körülmények között megbízható hozamot produkál, alacsony összes szórás mellett. A választása a 25 százalék részvény, 25 százalék készpénz (pénzpiaci alap), 25 százalék kötvény, valamint 25 százalék arany összetételű portfólióra esett. A hosszú távú befektetések guruja, Craig Rowland az eredeti modellt pontosítva a kötvényt hosszú lejáratú államkötvénnyel helyettesítette; a Conclude szakértője az ennek megfelelő értékekkel számolt.

Az állandó portfólió egyes elemeinek hozamait vizsgálva jól látszik, hogy a teljes portfólió volatilitása, azaz az átlagárfolyamhoz viszonyított kilengése elenyésző még a kötvényekhez képest is, miközben az éves átlagos hozam alig marad el a történelmileg legtöbbet hozó részvényekétől, amelyek közben rengeteg álmatlan éjszakát okoztak tulajdonosaiknak az elmúlt évtizedekben.

A negyedelő portfólióval, bár látszólag kimaradtunk a 90-es évek részvénypiaci ralijából, az 1987-es részvénypiaci zuhanást és a „dotkom-lufi” kidurranását alig-alig éreztük meg. A portfólióval átlagosan 9,7 százalékos hozamot értünk el, ami két tizeddel marad el a S&P 500 tőzsdeindex ugyanerre az időszakra szóló teljesítményétől. Eközben mindössze 3 évet zártunk mínuszban; legnagyobb éves veszteségünk is csak 4,1 százalék lett volna. Ezt sem a kötvény, sem a részvény-portfólió esetén nem mondhattuk volna el magunkról: ott bizony akár zsinórban 3-4 évet is veszteségesen zártunk volna, míg az éves veszteségünk elérhette volna a 37 százalékot is.