hirdetés

Reszkess, Te lépcsőházban bagózó kedves szomszéd!

Talán nem eltúlzott kimondani, hogy mindenki – legyen az bagós vagy nem bagós – örült annak, amikor betiltották a dohányzást a kocsmákban, hiszen senki sem szereti, ha a ruhája füst szagú, nem is beszélve az egyértelmű és súlyos egészségügyi következményekről. A közterületeken és a vendéglátóhelyek már kezd megoldott lenni a „cigihelyzet”, de mi a helyzet a társasházakban?

Már az elején lelövöm a nem meglepő poént: a társasházi törvény alapján tilos a zárt, közös tulajdonú helyiségekben dohányozni (tehát a gang, udvar nem tilos, legfeljebb illetlen). Azonban nem sokat ér a tiltás, ha a közösségi együttélés alapvető szabályát be nem tartó lakó úgy dönt: ne szóljanak bele, hogy ő hol dohányzik. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a szankciója annak, ha a lakók fütyülnek a tiltásra.

Sok társasházban ezt a kérdést úgy próbálják megoldani, hogy a házirendet megsértő lakókra a társasház „büntetést” szabhat ki, azonban érdemes tudni, hogy ez a megoldás nem kerek. Mint ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésünkben, a Kúria 2015-ben közzétett döntésében részletesen foglalkozott a kérdéssel, és arra a következtetésre jutott, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a társasház „hatósági jogköre” jogellenes.

Mi lehet a megoldás? Főváros IX. kerületének önkormányzata például rendeletben szabályozta a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó rendelkezéseket, illetve ezek megsértésének szankcióját. A rendelet alapján 200.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható lakóépület házirendjének előírásait nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, tehát az is, aki a dohányzási tilalom szabályai ellen vét.

De mit tehetünk, ha történetesen nem a IX. kerületben lakunk (azon kívül, hogy költözünk)? Először is érdemes utánanézni, hogy az önkormányzat fogadott-e el hasonló szabályokat.

Ennek hiányában már erősen szűkül a társasház mozgásköre. A szigorú nézésen kívül marad még az a lehetőség, hogy a közös képviselő dühös leveleket küld a renitens lakó részére, ezt esetleg még meg lehet fejelni egy nem eltúlzott mértékű adminisztratív költséggel (sok kicsi sokra megy), vagy a társasház birtokvédelmi eljárás kezdeményezhet, azonban ennek sikeressége a bizonyítás nehézségei miatt kétségesek.

Mi a helyzet akkor, ha a társasház lakóinak nagy része dohányzik? Ha az összes tulajdonos 4/5-e úgy dönt, a házirend eltérhet a tiltó szabálytól és nyugodt szívvel lehet pöfékelni a lépcsőházban. De mielőtt szélsebesen döntenénk a kérdésben abba is gondoljunk bele, hogy az 1/5-be tartozó kisgyermekes család számára ez nagyon nem lesz baráti, és minden joggal várható a társasházi határozat megtámadása arra hivatkozással, hogy a szabad dohányzás a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A kereset nagy valószínűséggel megértő fülekre találna.

Szerzőnk dr. Jean Kornél ügyvéd, a Jogadó Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu