Egymilliós átlagár és 30%-os árugrás – ez (is) a hazai lakáspiac – egyelőre

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének adatai szerint töretlen az ingatlanár növekedés a hazai lakáspiac átlagát nézve. Idén az első három negyedévben országosan 14%-os emelkedés látható az előző év azonos időszakához képest. A 1051-es irányítószám átlépte az 1 millió forintos álomhatárt, azaz nagyok a különbségek az ország területei között, van olyan megye, ahol az árak harmadukkal emelkedtek egy év alatt, néhol viszont 10%-kal sem. A lassulás és a piac átrendeződése elkerülhetetlen, de nem mindenhol és nem azonos mértékben jön majd el ez.

Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének nagy előnye, hogy a NAV-nak lejelentett adásvételek valós forgalmi adatait dolgozza fel! Így az év első három negyedévéről ad pontos ingatlanpiaci képet: azaz szeptember végéig jelzi a valós (!), nem pedig a becsült folyamatokat.

Az utóbbi hónapokban a közbeszédet az ingatlanpiaci növekedés megtorpanása, a kereslet drasztikus csökkenése határozta meg, azonban a hivatalos adásvételi adatok szerint ez a megközelítés egyelőre nem teljesen állja meg a helyét. Az igaz, hogy a fővárosban látványosan visszaesett a tranzakciószám és Budapesten már csak az összes eladás ötödét bonyolították a korábbi egyharmad helyett, de az áremelkedés itt sem állt meg, sőt a XVI. és a XIX. kerületben például 30%-kal nőttek az átlagárak.

A fővárosi piacon – részben a befektetési célú lakásvásárlás visszaszorulása miatt – azokban az olcsóbb, jellemzően külső kerületekben tudtak látványosan emelkedni az árak, ahol főleg magánvásárlók kerestek lakást, családi házat.

Jellemző, hogy a belsőbb, a befektetők számára vonzó kerületekben már sokkal lassabb a drágulás, az I. és V. kerület található a rangsor végén. Az utóbbiban azonban a 1051-es irányítószám alá eső városrész átlépte az 1 millió forintos átlagos négyzetméterárat, így Magyarország legdrágább területévé vált idén.

„Az ingatlanpiac dinamikája az elmúlt három negyedévben nem csak forgalomban, hanem árnövekedésben is a vidéki területek felé tolódott. A legnagyobb emelkedést azok a megyék, megyeszékhelyek mutatják, amelyek az elmúlt években is igen népszerűek voltak; több nagyobb terület is kirajzolódik, ahol látványos drágulás mehetett végbe.

A legnagyobb ilyen összefüggő térség a Közép-Dunántúli Régió, ahol 30% körüli az éves áremelkedés mértéke, ezt nagy részben az ipar és a munkaerőpiac fejlődése magyarázza. Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyében tehát még mindig megéri ingatlanbefektetésben gondolkodni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Tatabánya, mint legjobb befektetés?

Tatabányán, Komárom-Esztergom megye székhelyén idén 36%-kal, két év alatt pedig összesen 73%-kal nőtt az átlagos ingatlanár, így aki itt fektetett lakóingatlanba – a lakásállomány sajátosságai miatt elsősorban lakótelepi lakásba –, nagyon jól járhatott. Veszprém megyében és Veszprémben is 30%-ot meghaladó ütemben drágultak a lakóingatlanok, igaz itt a Balaton-felvidék népszerűsége is felfelé hajtotta az árakat. Az északi part áremelkedésben jócskán lehagyta a délit. Bár a Marcali járásban, ha minimálisan is, de csökkent az átlagár, a Tapolcai és Balatonfüredi járásban ugyanakkor a 30%-ot is meghaladta az áremelkedés mértéke. A sokáig messze legdrágább megyeszékhelyet, Győrt, immár négy másik megyeszékhely is veri: a Dunától nyugatra Veszprém és Székesfehérvár, keletre pedig Kecskemét és Debrecen. Utóbbi a legdrágább és egyetlen megyeszékhely, ahol mára az átlagos négyzetméterár átlépte a 400 ezer forintot.

Valkó Dávid szerint a következő két-három évben a különböző állami támogatások, az új, építkezést vagy lakásvásárlást ösztönző szabályozások elnyújthatják a felívelő pályát, utána azonban stabilizálódhatnak az árak.