Rekonstrukció alatt a Lánchíd Palota

Év végére várható a Lánchíd lábánál fekvő luxus irodaháznak az átadása. A tervek szerint hat szinten nyolc kiemelt bérlő foglalhatja el az eredeti Ybl tervek alapján rekonstruált Lánchíd Palotát.

A Fő utcában található luxuspalota felújítási munkálatait előre láthatólag késő ősszel fejezik be, s decemberben már beköltözhetnek a 6500 négyzetméteres, világörökséggé nyilvánított épület bérlői. A kiegyezés korabeli épület szimbolikus jelentősséggel bír, hiszen itt van az a pont, ahonnan minden út távolságát számolják Magyarországon. Itt épült fel az első állandó Duna-híd, ami a polgárosodás felé vezető út első fontos állomását jelentette.

Az Ybl Miklós által 1867-ben tervezett Lánchíd Palota volt az otthona a Lánchíd Társaságnak, de a kor elismert polgárai közül is sokan béreltek lakást az épület felső szintjén, köztük a nemzet mérnökének aposztrofált Reitter Ferenc, és Heinrich Nepomuki János doktor, a Rác-fürdő egykori tulajdonosa. Később a Budapest fejlődését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsa költözött a neoreneszánsz épületbe. A maga korában modern és újszerű palota adott tehát otthont annak a szervezetnek, amely Budapest fejlesztéséért és minden építési tevékenységéért felelős volt.

Egyébiránt ez az épület közvetlen szerepet játszott az akkoriban kialakuló budai és országos városközpont kikristályosodásában is, hiszen a második építmény volt a Lánc-híd közelében, ezáltal meghatározta az újonnan kialakuló, kitüntetett fontosságú közterület arculatát. Uralkodó alaprajzi elrendezésével mintát adott az azokban az években zajló budai Duna-parti beépítéseknek, s megszülettek a zártudvaros, udvari függőfolyosós épületek. Az évek során ugyan számos változás történt, ám az épület megannyi részlete tanúskodik az egykori pompáról, a jellegzetes kapualj, a dór oszlopokkal berendezett előcsarnok, illetve a főlépcső tágassága, öntöttvas oszlopai és lépcsőkorlátjai mutatják meg, milyen lehetett a Palota a kiegyezés idejében.