Solton biogáz üzem épült

Megépült Solton közel egymilliárd forintból a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. A 2010 év végével elindított projekt utolsó üteme a gázmotor üzembe helyezésével és a kereskedelmi üzem indulásával 2013 év júniusában megtörtént.

Az új üzem évente 2,23 millió m3 biogázt állít elő kukorica szilázsból, hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A keletkezett biogázból a gázmotoros kiserőmű közel 4 500 MWh zöldáramot termel. A beruházás révén 13 455 tonna CO2 egyenértékkel csökken hazánk üvegházgáz-kibocsátása.

A klímaváltozás elkerülhetetlenül érinteni fog mindnyájunkat. Hazánkban is kiszáradhatnak egyes területek, szélsőségesebb lesz az időjárás, valamint nőni fog az aszályos időszakok hossza és az árvizek száma. Magyarországnak a környezetvédelmi kihívásokon túl, a jelentős energia importfüggőség miatt is változtatnia kell energiastruktúráján, és a helyben rendelkezésre álló zöldenergiákat kell mind hatékonyabban kiaknáznia. A klímaváltozás mellett szintén jelentős környezetvédelmi kihívás a hulladékkezelés. A mezőgazdaság igen nagy mennyiségű hulladékot és hasznosítatlan mellékterméket állít elő. A Solton megvalósuló biogáz beruházás egyszerre szolgál környezetvédelmi, klímavédelmi, hulladékgazdálkodási és az energiaellátás-biztonsági elvárásokat, valamint hozzájárul az Európai Unió által meghatározott üvegházgáz kibocsátás csökkentési célok eléréséhez is.

A Solti Biogáz Kft. az Európai Unió társfinanszírozásával, a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) nyert támogatással 637 kWe villamos teljesítményű biogáz[1] erőművet valósított meg Solton, a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. szomszédságában. A környezetvédelmi beruházásokat az Új Széchenyi terv az Európai Unió társfinanszírozásával, KEOP forrásból finanszírozza.

A telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a solti biogáz termelés egyik fő alapanyaga a kukorica szilázs mellett. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági melléktermék, a kukorica csuhé, a kukorica szár illetve a hulladék burgonya.

A biogáz üzem évente 2,23 millió m3 biogázt termel a tervek szerint, amelyből a gázmotoros kiserőmű közel 4.500 MWh zöldáramot állít elő. Az üzem működése során évente 4.800 MWh hőenergia keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig a Kossuth Zrt állattartó telepi létesítményeinek illetve irodáinak fűtésére használják fel. A keletkező zöldhő hasznosításával évente 137 000 m3 fűtésre felhasznált földgázt vált ki a beruházás. A biogáz előállítás során emellett a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag biotrágya keletkezik, amely felhasználásával akár 146 tonnával kevesebb műtrágya kerülhet kiszórásra.