Drágák-e a lakossági hitelek Magyarországon?

A magyarországi hitelintézetek 2008 októberét követően forrás- és kockázati költségeik emelkedését meghaladó módon terhelték a lakossági adósokat.

 Az MNB az erőfölény csökkentését, a hitelárazás átláthatóságának javítását és ennek következtében az árverseny élénkülését célozza szabályozási javaslataival – írja Gyura Gábor és Szigel Gábor, a Magyar Nemzeti Bank két szakértője.


A nemzetközi gyakorlat alapján némi iróniával hungarikumnak is tekinthetők a Magyarországon az állomány zömét kitevő “szabadon változtatható kamatozású” hitelek. Ezen termékek lényege, hogy a bankok – az általában rövid, 3-12 hónapos – kamatperiódusok végén aktuális hirdetményükben határozzák meg az ügyfél által a következő kamatperiódusban fizetendő ügyleti kamatot. A döntést az intézmények belső üzletpolitikai döntésük alapján egyoldalúan, az ügyfél számára előre nem kiszámítható módon hozzák meg.

 

A cikket tovább olvashatja itt.