Drágul a pesti agglomeráció is

Nem csak a budapesti ingatlanpiacon, hanem a fővárost övező településeken is növekedésnek indultak 2014 óta az árak. A pesti agglomeráció is felzárkózik a fővárosi árakhoz, mostanában érte el a válság előtti árakat. Ezeket a környékeket sok esetben a családias környezet jellemzi, így a sokak számára vonzó családi házak árváltozásait vizsgálta a Duna House.

Ugyan az átlagos négyzetméterár növekedése alacsonyabb, mint a panellakások folyamatos nagymértékű drágulása, három év alatt a családi házak esetében is említésre méltóan megemelkedtek az árak. A főváros környéki településeken 2014 első negyedévéhez képest a családi házak négyzetmétere átlagosan 60 ezer forinttal drágult. Ugyanennek mértéke Budapest külső kerületeiben elérte a százezer forintot is, ami jelentős különbségnek mondható. Az idei második negyedévben valamelyest mérséklődést mutatnak az értékek, de még nem lehet kijelenteni, hogy megállt volna a növekedés.

Ikerház nappalija Dunakeszin – több infóért kattints a képre!

Az egyes települések árai között természetesen kisebb-nagyobb különbségek adódnak. Házvásárlás szempontjából a drágább városok közé tartozik például Szentendre, Budaörs és Dunakeszi, ahol a négyzetméterár 300 ezer forint környékén mozog. Olcsóbban lehet házat vásárolni ezzel szemben a keleti-, délkeleti szektorokban, például Erdőkertesen. Utóbbi esetekben az átlagos négyzetméterár nem éri el a 200 ezer forintot. Az elmúlt másfél évben a Pestszentimrével fizikailag összeépült, de 20 éve városként működő Gyálon is megugrottak az árak: egy átlagos telket 12-13 millió forintért adnak, amire további 20 milliót költve már elég magas összeget kapunk, ha egy 90-120 négyzetméteres házról beszélünk. A 10-15 éve épült, de jó állapotú kétszintes házakért átlagosan 25-40 millió forintot kérnek. Gyálon az áremelkedés 10 százalékos volt 2016 eleje óta.

Háromszobás, 120 nm-es új építésű kertes ház Gyálon, mindössze 35 millió forintért – még több infóért kattints a képre!

A házat vásárlók aránya is folyamatosan növekszik az agglomerációban. A 2014 eleji 50-70 százalékos házvásárlási arány 2016 végén és 2017-ben már 80-90 százalékot is elérte a fővárost övező településeken. Hasonló mértékű a nagyobb ingatlanba költözők arányának változása ezeken a területeken a többi vásárlási okhoz képest. A vizsgált időszak elején megfigyelhető 10-15 százalékos arány az elmúlt néhány negyedévben a 25 százalékot is meghaladta, vagyis a vevők negyede ma már azért vásárol, mert kinőtte korábbi lakását.

Budapest peremkerületeiben a négyzetméter árakat természetesen befolyásolja, hogy a város mely részén található. A budai oldal árai jóval magasabbak, mint a pesti kerületekben. A budapesti átlag négyzetméterár 2017-ben 300 ezer forint körül alakul családi házak esetében, de a II. kerületben a 400 ezer forintot is eléri, míg a XX. kerületben a 200 ezres átlagot sem sokkal haladja meg.