Vajon hogyan mérhető a komfortérzet?

Változóban van az a szemlélet, hogy az ingatlan értékét szinte kizárólag az elhelyezkedés és a méret határozza meg; egyre nagyobb súllyal esnek latba a minőségi, használhatósági paraméterek is. Dr. Bánhidi László épületgépész-professzor például egy új tudományág, a komfortelmélet eredményeit ajánlotta az ingatlanos szakemberek figyelmébe a Springer minap megrendezett konferenciáján.

A szakértő előadásában emlékeztetett: a zárt terek hőkomfortját a régi módszer szerint úgy kellett méretezni, hogy az adott tér középpontjában 1,5 m magasan egy előírt levegő-hőmérsékletet kellett biztosítani. Az új EU-norma szerint viszont már figyelembe kell venni a levegőén kívül a határoló szerkezetek közepes sugárzási hőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát, a levegő sebességét, az adott térben végzett tevékenység metabolikus hőfejlődését, valamint a ruházat szigetelőképességét is.
Az Fmportál tudósítása szerint a módszer úgynevezett helyi diszkomforttényezőket is figyelembe vesz: a térnek adódhatnak olyan pontjai, ahol az előírások betartása ellenére várható a bent tartózkodók részéről a kedvezőtlen hőérzet. Ilyen lehet a huzathatás, a függőleges léghőmérséklet-megoszlás, a padló felületi hőmérséklete és az aszimmetrikus sugárzás. Egy-egy ingatlanprojektnél például ilyen kérdések merülhetnek fel: Milyen elégedetlenségi faktort kívánok megengedni, azaz a helyiségben tartózkodók hány százaléka lehet elégedetlen a hőkomforttal? Milyen helyi diszkomforttényezők hatásával kell számolni?

Menedzsment
Az épületek energiamenedzsmentjével a konferencián külön szekció foglalkozott, ezt elsősorban épületüzemeltetéssel foglalkozó szakemberek részére tartották.
Az energiatanúsítvány bevezetésének gyakorlati következményein kívül a különböző lehetséges költségtakarékossági eszközöket (épületgépészeti szabályozás, épületfelügyelet stb.) vizsgálták az előadók.