Vagyonadó: kérni kell a visszatérítést

Bár a kormány a nyári törvénykezési hajrában eltörölte a vagyonadó még megmaradt elemeit, fennáll annak a veszélye, hogy „bennragadnak” a korábbi befizetések az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). Az adóhatóság ugyanis nem utalja vissza automatikusan az esetleges túlfizetéseket.

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény augusztus 16-án vesztette hatályát, így az adóköteles vagyontárgyak – a légi és vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik – után a 2010. évre bevallott adó második részletét már nem kell leróni. Könnyen lehet azonban, hogy egyes adózók – akár számítási hibából – az idén esedékes adó felénél többet fizettek már be az APEH-nek. E túlfizetéseket az adóhatóság nemcsak nem téríti automatikusan vissza, hanem más adónemen mutatkozó tartozásra sem vezeti át. Az adózóknak ilyen esetekben az 1017-es számú nyomtatvány benyújtásával kell kérniük a kérdéses összeg visszatérítését vagy átvezetését.

Más évközi változással kapcsolatban is felmerülhet probléma. Mint az APEH-tól megtudtuk: az új örökösödési és ajándékozási illetékmentességgel kapcsolatban szintén vannak teendők. Ugyanis július 1-jétől – visszamenőleges hatállyal – az egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetén nem kell illetéket leróni, a vagyontárgyak értékétől függetlenül. Ennek ellenére mind az öröklés, mind az ajándékozás tényét a jövőben is be kell jelenteni az APEH-nek. A nyáron folyamatban lévő ügyek esetében pedig arra kell figyelni, hogy a mentesség nemcsak a július 1-je után bejelentett illetékügyekre vonatkozik, hanem mindazon ügyekre, amelyeket 2010. július 1-jén az állami adóhatóság még nem bírált el jogerősen. Vagyis illetékmentességet élveznek azok az egyenes ági rokoni kapcsolatban lévő adózók, akik az örökléssel vagy ajándékozással kapcsolatban már korábban kézhez vették az illetékkötelezettség megállapításáról szóló fizetési meghagyást, de az 2010. július 1. napján még nem vált jogerőssé. Némi bonyodalmat okoz, hogy a mentesség a mostoha- és a nevelt gyermekre, valamint a mostoha- és nevelőszülőre nem, az örökbe fogadott gyermekre azonban vonatkozik. Azt, hogy ez utóbbi kapcsolat is egyenes ági rokonságnak minősül, éppen az illetékmentességről szóló törvény fogalmazza meg.

Agrárszféra. Szintén mentességet élveznek minden július 1-jén még el nem bírált ügyben azok a mezőgazdasági termelők, akik az új FVM-rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás lehetőségével élnek. Utóbbi esetekben a mentesség az ajándékozási mellett a visszterhes vagyonátruházási illetéket érinti.