Szélsőséges kamuprojekt keretén belül akarták a budai Várat felújítani

„Ezek szándékosan szélsőséges koncepciók, amelyekkel a párbeszédet akartuk megindítani a Vár átépítésével kapcsolatban” – rántotta le a leplet a sajtót, a minisztériumot és az építészeket is összezavaró tervéről az egyik összeesküvő.

A sajtótájékoztatón azonban semmi konkrét nem derült ki. Annyi volt rendhagyó, hogy a sajtótájékoztatóra nem jött el a meghívón feltüntetett Tarlós István főpolgármester, Nagy Gábor Tamás, első kerületi polgármester, Zoboki Gábor, a Vár átépítésével régóta foglalkozó építész, sem pedig Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke. A helyszínen senki nem tudott a sajtótájékoztatóról, ahogy a főpolgármester, az első kerület és a minisztérium sajtóosztálya sem. Noll Tamás MÉK-elnök telefonban megjegyezte, komoly szándék van ugyan a Vár revitalizációjára, de a szakmai egyeztetések még javában zajlanak. A kormányzati elkötelezettséget az bizonyítja, hogy miniszteri biztost neveztek ki a projekthez. A nyilvánvaló átverés érzését viszont nem csak az eseményt beharangozó MTI-hír ellensúlyozta, hanem a honlap is, amely magán viselte a kormányzati projektek minden jellegzetességét. A jól felépített, sok aloldalból építkező szájt jelentős befektetett munkát sejtetett. A szöveg hivataloskodó, magyartalan és többszörösen megcsavart mondatait visszafejtve pedig kiderült, hogy amint az megszokott, nélkülözik a konkrétumokat.

A Várkertbazárt biztos felújítják

A koncepcióról a Vár átépítéséért régóta lobbizó építész Zoboki Gábor sem tudott sokat. “Van politikai akarat, hogy rendbe tegyük a Várat, de egyelőre arról tárgyalunk, hogy mi az, aminek a tervben szerepelni kellene. Mit kell és mit lehet tenni.” A tervek kidolgozásában a Közti, a Bánáti és Hartvig építésziroda és a Várgondnokság is részt vesz. Zoboki eddig egyszer találkozott a kormánybiztossal, Zumbok Ferenccel. A csapat 2012 nyarára készíti el a politikai döntésekhez szükséges koncepcióját. A tervekből eddig annyi látszik biztosnak, hogy a munkát a romos Várkertbazár felújításával kezdik, mondta Zoboki, megjegyezve, hogy ez szerinte mellékvágány. “A vár fejlesztéséhez ingatlanfejlesztési koncepció is kell. Ezek biztosítanák a fedezetet a felújításhoz. A Várbazárban profit nincs, csak sok pénzt kell belerakni, és ez nem jön vissza. Mivel ez lenne az első ütem, ennek a tapasztalatai határoznák meg a további lépéseket, ami nem biztos, hogy jó.” Az építész is felújítaná a Várbazárt, amely meglátása szerint a teljes megsemmisülés közelébe jutott, de “a nagyból haladna a kicsibe, és nem fordítva.”

Miért titokban terveznek?

Hiába beszéltünk az érintett minisztériummal is, nem kerültünk közelebb a rejtély megoldásához: kik és miért hozták létre az ellenprojektet. Végül a internetes cím bejegyzőjét kerestük meg, és jutottunk el Antal Gabriellához, a műszaki egyetem középület tervezési tanszékének doktoranduszához, aki minden titokzatoskodás nélkül elmesélte: egyetemi feladat keretében készítették a kamuterveket. “A tavalyi év témája a vár volt, és a második félévben a Szent György térre kellett terveznünk” – mondta, nem adva magyarázatot arra, hogy miként lehet: erről az egészről nem hallottak az általunk korábban megkérdezett tanáraik. Antal és társai, Borzsák Veronika és Tánczos Tibor mindenesetre a kötelező feladaton túl szerettek volna rámutatni, mennyire hiányzik Magyarországon a társadalmi párbeszéd a nagy állami projektekről. “Miért titokban mennek ezek a munkák, hogy az emberek már csak későn szereznek róluk tudomást? Jó lenne, ha nem állami belügy lenne egy ilyen beruházás.”

A doktorandusz szerint a párbeszéd hiányának esett áldozatul a Szépművészeti Múzeum bővítése, amelynél már csak a kész tervet ismertették, és a közvélemény nyomására módosítás helyett a terv egésze veszett el. (Valójában csak a múzeum új, lépcsőbe vágott bejáratáról, és a téren álló üvegépületről kellett lemondani, a terv egészét a kormány fújta le a máig homályos Andrássy negyed kedvéért.) Az egyetemistáktól az Index megtudta, hogy nem csupán egyetlen, valószínűtlenül részletesen kidolgozott honalpot hoztak létre, hanem hármat, megteremtve ezzel az építészeti tervparódia műfaját. Az általunk is ismert Épül az ország közepe szájt a kormányzati reprezentációs beruházások műfajában készült. Emellett létezik a Szmog felett projekt, ami zöld érzelmű aktivisták koncepcióját mutatja be, immár blogformátumban, látványtervek helyett zöld layerekkel. A fiktív zöldek azért küzdenek, hogy a Vár, amely az 50 méter magasságig lebegő budapesti szmogzóna fölé magasodik, legyen ökopark. A harmadik verzió pedig harcos civilek stílusában készült, és találkozótérré tenné a Szent György teret, mégpedig színes pavilonok felállításával.

Antal szerint nem a tervek számát akarták ezekkel szaporítani, amelyekből már így is elég sok készült. (Nekik az azóta már lefújt és elfelejtett Kis Péter féle koncepció egyes részletei tetszettek, a kormány által favorizált Zoboki koncepcióját viszont nem ismerték.) Projektjükkel a téma különböző megközelítéseire szerettek volna rámutatni. “De miért kellett mindehhez a kamu sajtótájékoztató?” – kérdeztünk rá végül az utolsó homályos pontra. “Néhány hete adtunk ki erről sajtóközleményt, és akartunk is tartani egy beszélgetést, de mindnyájan elfeledkeztünk róla, hogy ez ma van.”