Kincs, ami nincs?

Ingatlanos cégek kit?n? vállalkozói terepnek ítélik a tet?tereket, s most már a pincéket is, hogy azokat lakássá, illetve garázzsá építsék be, ám a szabályozás nem eléggé partner abban, hogy a kihasználatlan ingatlanok sorsa jobbra forduljon.

Az Angyalföldi Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető tulajdonosa, Szemán József saját vállalata példáján kívül gyakorlott, tőkeerős külföldi ingatlanfejlesztő vállalkozások tapasztalatát is megosztotta velünk, amikor kijelentette:

– Úgy érzik magukat a cégek, mint a maratonin rajthoz álló sportoló, aki a táv felénél már nagyon megbánta, hogy elindult, s bár befejezte a negyvenkét kilométert, többet soha nem nevez be erre a számra – mondja. Több Andrássy úti palota tetőterét építették be, de egyik cég sem vállalkozott egynél több munkára. A Szémán József vezette vállalkozás számára is menet közben derült ki, hogy a látszólag jó üzleten szinte csak veszíteni lehet. Az ő maratonijuk a belvárosi Hold utcában indult el, és fejeződött is be, hiába rendelkeznek most már a legmodernebb könnyűszerkezetes építési megoldásokkal, tartalékolják erőiket, kivárnak.

Pedig többnyire egybeesik a lakók, illetve az építőcégek érdeke: az előbbiek házuk tatarozását kapják meg a padlásterekben kialakított új otthonok fejében. Szinte ugyanez igaz sok panelház esetében is, a lapos tetőre “ráhúzott” újabb emeletért cserébe az épület energetikai szigetelését végzik el a beruházók.

– Ahány kerület, annyi szabályozás létezik, de az közös bennük, hogy garázsépítéssel, parkolómegváltással kapcsolják össze az emeletráépítés, a tetőtér-beépítés engedélyezését – mondja Földvári Zsolt, a Magyar Ingatlanszövetség tanácsadója. –