Kik veszik a fillérekért kínált magyar tanyákat? Jó üzlet ma kiköltözni?

A tanyasi életforma egyik kitörési pontja lehet a turizmus. Kültelki birtokot akár már fél millióért is vásárolhatunk, de egy igényes lovas tanya 55 millióba is kerülhet. Megéri ilyen árak mellett belevágni a tanyasi turizmusba? Ennek jártunk utána. A gazdákon nem múlik: túlélőtábor, vadnyomozás, lovaglás, lovas kocsizás a magyar vadnyugaton.

A közhiedelemmel ellentétben nem szállták meg külföldi tulajdonosok a magyar tanyavilágot, mindössze 2 százalék a nem magyar kézben lévő ingatlanok aránya, derül ki a Váti Kht. és az MTA kutatóműhelyének átfogó felméréséből, ammely, a Duna-Tisza közi Homokhátság 104 településének tanyáit vizsgálta. A „Tanyás térségek fejlesztési programja” címmel futó kutatás során kiderült, hogy a területen nyilvántartott 53 ezer tanyából 27 ezer ma is „működik”. Az adatok jól bizonyítják a tanyák funkcióváltását, hiszen a létező tanyák egytizede nyaraló, vagyis állandó lakókkal nem rendelkezik. A külföldi tulajdonban lévő tanyák aránya viszont a közhiedelemmel ellentétben csupán 2 százalék. A fejlődés alapjául szolgáló gazdasági tevékenységek, így a mezőgazdasági árutermelés (ami nem egyenlő az önellátó háztájival), a más típusú gazdasági tevékenység és a vendégfogadás együttes aránya 8 százalékos a működő tanyák között. Az üdülőként használtakat is ide számítva a tanyák 18 százalékán fedezhető fel a „progresszív” tenni akarás, az alkalmazkodás a modern kor kihívásaihoz. A gazdasági tevékenységet végző tanyák 2 százalékán, vagyis közel 200 helyszínen foglalkoznak vendéglátással. Emellett Csongrád, Békés és Szolnok megye is jelentős tanyahálózattal rendelkezik.

A cikket tovább olvashatja itt.