Iskola mint kísérlet, Budaörs mint építészeti labor

Győr az autóipar fellegvára, Szeged biopolisz, Pécs kulturális főváros, Gyula és Balatonfüred viszont a turizmusra koncentrál: egyre több magyar város próbálja újrapozicionálni magát a régió üzleti-kulturális-társadalmi térképén.

A főváros szomszédságában fekvő Budaörs, túl azon, hogy kereskedelmi és logisztikai jellegének köszönhetően a legtehetősebb hazai települések egyike, emellett a kortárs építészet kísérleti laboratóriumává és reprezentatív bemutatóhelyévé válik mostanság.

A város elismerésre méltó eddigi új épületei, például a Dobai Építésziroda tervei alapján készült új általános iskola, az Építész Stúdió uszodája, vagy a Zsuffa-Kalmár páros városházája mellett ezt támasztja alá a legújabban tervezett fejlesztés: a lakótelepi „Kék iskola” átépítése. Az épületet 1978-ban 16 tantermes iskolaként adták át – ma ugyanakkora alapterületen 24 tantermesként üzemel. A folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó karban van, a megnövekedett diákszámnak, a megváltozott oktatási metódusoknak azonban ma már nem felel meg. Az önkormányzat 2009-ben írt ki pályázatot a felújításra és az épület egy szinttel való bővítésére, amelynek megosztott első helyét a Fernezelyi-Basa Építészetiroda, illetve a Gereben Marián Építészek Kft. és Evva Ambrus közös terve nyerte. A közbeszerzési pályázat után végül a megbízó az utóbbi mellett döntött – pedig ők álltak elő a nagyobb volumenű tervvel, amely több szinten is gyökeres változtatásokat kínál.

Némi utánajárást követően ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az iskola gondjait nem oldja meg, ha ráhúzunk a jelenlegi épületre plusz egy szintet és átszínezzük a homlokzatot – mondja Gereben Péter, az iroda vezetője a Pasaréti úti irodában, a tervek felett. Ezért döntöttek úgy, hogy a kijelölt területen túlnyúló változtatásokat is javasolnak pályatervükben, amelyet egyébként az esélytelenek nyugalmával dolgozott ki Gereben Péter és Evva Ambrus.

Az iskola jelenleg két, egymással párhuzamos tömbből áll: a Bretzfeld utcához közelebb fekszik a sportcsarnok és a hozzá kapcsolódó konyha és étkezde, a telek belsején pedig az iskolai szárny. A kettőt középen üvegezett, földszintes nyaktag kapcsolja össze. A főbejárat az iskola kapuja, amely azonban nehezen, egy gyalogos sétányról közelíthető meg. Ez fontos probléma, ugyanis míg az építés idején a legtöbb gyerek a közeli lakótelepről érkezett, gyalog, addig mostanában zömüket a szülők szállítják autóval. Megállni viszont alig lehet a közelben, így a pályázati kiírásban is szerepelt egy úgynevezett „kiss&drive” tér, azaz az autósok rövid megállására alkalmas parkoló létrehozása. Ezt az építészek a sportcsarnok előtt, a Bretzfeld utca mentén helyezték el.

Tovább a hg.hu oldalára.