Felmérés: a magyarok, főleg a nők félnek az interneten vásárolni
A CBRE felmérése szerint a magyarok csupán 17 százaléka vásárol az interneten, az viszont biztató, hogy a 16-24 évesek között már 32 százalékos ez az arány
A biztonságérzet hiánya egyelőre a legjelentősebb akadálya az online vásárlásnak Európában, habár egyre gyakoribb az informatikai eszközök használata és terjed a bankkártyás „chip és PIN” fizetési mód – derül ki a világ vezető globális ingatlan-tanácsadója, a CB Richard Ellis (CBRE) legújabb kutatásából. Az elemzés rámutat, mennyire fontos mostanában a fogyasztás, mint a gazdaság belső motorjának a felpörgetése minden országban. A digitális forradalom számos európai országban támogatja az online vásárlás népszerűségét, de több millió vásárlót a gyenge biztonságérzet megakadályoz abban, hogy teljesen magukévá tegyék az online vásárlás élményét.
A CBRE „Európa online fogyasztója” című kutatását szeptember 26-án, a berlini „World Retail Congress” (Kiskereskedelmi világkongresszus) eseményen mutatja be. A jelentés az első pán-európai kutatás a maga nemében, több mint tízezer ember bevonásával készült, és az online fogyasztói magatartást vizsgálja tíz európai országban. A kutatásban – többek között – a következő termékcsoportok szerepelnek: cipő és ruházat, könyv, zene és szórakoztatás, élelmiszer, elektronikai termékek, kozmetikumok, gyógyszerek és számítógépes játékok.
Amikor a CBRE a fogyasztókat arról kérdezte, hogy mi akadályozza őket az online vásárlásban, a biztonság miatti aggodalom volt az elsőszámú szempont. Ez fontosabb volt, mint a szállítás költsége és kényelme, vagy a hitelkártya hiánya. Akik gyakran vásárolnak az interneten, azok is a fizetés biztonságát említették fő szempontként. A spanyol fogyasztók közel fele, míg az olaszok, németek, britek harmada szemében a biztonság kérdése a három fő aggodalomra okot adó tényező között van. Legkevésbé a franciák (30%) és a svédek (29%) tartják a netes vásárlást kockázatosnak.
A CBRE kutatása arra is rámutat, hogy kapcsolat van az online vásárlás iránti hajlandóság és az online bankolás között Európában. Azokban az országokban, ahol a fogyasztók magas aránya vásárol online, mint például Svédországban (69%), Németországban (66%), Nagy-Britanniában (58%) és Franciaországban (56%), az online bankolók aránya is magasabb, szemben a dél-európai országokkal, ahol az internet-használat alacsonyabb, míg egyes kelet-európai országokban az online bankolás meglehetősen ritka. Elfogadva azt a tényt, hogy az online bankolás napi szinten kapcsolódik az online pénzügyek intézéséhez, a CBRE kutatása szerint az online bankügyek magasabb aránya segítheti a fogyasztókat abban, hogy felülemelkedjenek az online vásárlás okozta aggodalmakon.
„A legújabb fogyasztói szokások változásának megértése Európa-szerte abban segít, hogy formáljuk a kereskedők gondolkodását a jövő trendjei felé. A YouTube, iPod, és Facebook világában nem meglepő, hogy egyre több európai használja az internetet az információgyűjtés és az online vásárlási döntéshez. Mindenesetre a fogyasztók a technikai eszközök iránt érzett vonzalma ellenére az online biztonság miatt érzett aggodalom a virtuális vásárlás legnagyobb akadálya.” – kommentálta a jelentést Peter Gold, a CBRE határon átnyúló kiskereskedelemért felelős vezetője. A fogyasztói szokások és viselkedés legfontosabb jellemzői az online vásárlók között Magyarországon
§ A fiatal magyar felnőttek (16-34 év) más országokban élőkhöz képest kevésbé végeznek kutatást online, mielőtt a boltban vásárolnak, és kevésbé gyakran vásárolnak online (számítógépen), illetve sokkal inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mint vásároljanak.
§ A magyar nők számára a bolti vásárlás élményt jelent. A nők – a férfiakhoz képest – inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mit vegyenek. A magyar nők a legkevésbé néznek utána online, mielőtt a boltban vásárolnának.
§ A magas jövedelmű magyar fogyasztók – más országokban élőkhöz képest – kevésbé vesznek meg olyan terméket online, amit nem vehetnek meg a boltban, illetve jellemző rájuk, hogy inkább megnéznek egy terméket a boltban, mielőtt online megrendelik. A magas jövedelmű magyar fogyasztók inkább használják a közösségi médiát, hogy eldöntsék, mit vegyenek.