A kislakást vásárlókon csattant volna az ingatlanadó?

A fejlesztők örülnek, hogy nincs ingatlandó, szerintük a kis lakást vásárlók fizettek volna. Lélegzetvételnyi időhöz jutnak azok az ingatlanfejlesztők, akiknek eladatlan lakásaik…

A fejlesztők örülnek, hogy nincs ingatlandó, szerintük a kis lakást vásárlók fizettek volna.
Lélegzetvételnyi időhöz jutnak azok az ingatlanfejlesztők, akiknek eladatlan lakásaik után is meg kellett volna fizetniük az ingatlanadót. Ezeket a költségeket egyébként többnyire a vevőikre kellett volna hárítaniuk. Így a kisebb lakást vásárlók fizethették volna meg ennek árát – olvasható a mai sajtónyilatkozatokban.

A szakembere szerint: tavaly decemberben azokat a 30 millió feletti lakásokat, amelyek az APEH kalkulátora szerint határesetként értékeltek a fejlesztők, azokat leárazták. Most viszont elképzelhető, hogy ezek ára ismét kicsivel 30 millió fölé kúszik majd. Ugyanakkor a szakértő megjegyezte azt is, hogy nagy áremelkedések nem várhatók, hiszen közel 8000 eladatlan, már elkészült lakást kínálnak a fejlesztők. De tavalyi év második felében kevesebb, mint 800 új lakást tudtak eladni. Ha a tendencia tovább folytatódik, akkor elméletileg akár 8-10 évig is szenvedhetnek, eladatlan készleteikkel az ingatlanpiaci beruházók.

Más országokban komoly bevételi forrást jelent az önkormányzatoknak az ingatlanadó. Éppen ezért nem zárható ki, hogy valamilyen formában a jövőben ismét előveszik az ötletet a döntéshozók. Lengyelországban minden lakóingatlan után egységesen kell fizetni adót, Csehországban és Szlovákiában, értékkategóriánként kell fizetni. (Többet kell fizetni a városban, a megyei és falusi környezetben kevesebbet.) Hollandiában nemcsak a tulajdonosnak, de a lakást bérlőknek is fizetniük kell. Az Egyesült Államokban pedig már a 18. századtól kezdve szednek ilyen típusú adót, amelyekből jelentős bevételük van a helyi önkormányzatoknak.